Agaróz vs poliakrilamid
Az agaróz és a poliakrilamid egyaránt vízoldható polimer, de közöttük sok különbség tapasztalható, származásuktól kezdve. Az agaróznak és a poliakrilamidnak is van valami közös képessége porózus gélmátrixok kialakítására. Ennek ellenére számos különféle különbség van a kettő között. Mindkét polimer között a fő különbségek származásuk, kémiai szerkezetük, eltérő felhasználásuk és a gélelektroforézis terén mutatott teljesítményükben rejlenek.
Mi az Agarose?
Az agaróz egy természetben előforduló lineáris polimer, amely viszont a hínárban található agar nevű komplex polimerből származik. Az agarózt az agarból az agaropektin nevű fehérjekomponensének eltávolításával vonják ki. Az agaróz az agar számára gélképző képességet ad.
Az agaróz fő felhasználása mikrobiológiai és molekuláris biológiai vizsgálatokban történik. A mikrobiológiai vizsgálatok során az agaróz megfelelő tápanyagokkal kiegészítve szilárd alapot biztosít a mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák tenyésztéséhez. Félszilárd koncentrációban alkalmazva hasznos lehet e mikroorganizmusok mozgékonyságának felmérésében. A molekuláris biológiában fontos eszköz az egyik legalapvetőbb felbontási folyamatnak, a „gélelektroforézisnek” vagy az „agarózgélelektroforézisnek” (AGE). A gélelektroforézis olyan folyamat, amely lehetővé teszi a nukleinsavak vagy fehérjék felbontását vagy elválasztását méretük és töltésük alapján. Itt az agaróz porózus szitaszerű gélként szolgál, amelyen keresztül elválik.
Agaróz szerkezet
Mi az a poliakrilamid?
A poliakrilamid szintetikus polimer, és az iparágak legkülönbözőbb területein használják. Mint korábban említettük, használata a gélképző képességére támaszkodik. Emellett azonban a különféle iparágakban is kihasználják a különböző koncentrációjú vízmegtartó és -elvezető képességét.
A poliakrilamid legelterjedtebb és leggyakoribb felhasználása a szennyvízkezelés. Itt flokkulálószerként használják a szuszpendált szerves anyagok eltávolítására; ennélfogva javítja a zavarosságot és tisztítja a vizet. A poliakrilamid másik alkalmazási területe a papíripar. Itt arra szolgál, hogy szükség szerint vagy visszatartsa, vagy elvezesse a vizet a papírrostból. Hasonlóképpen, a mezőgazdasági és építőiparban talajjavító szerként használják a talajerózió megelőzésére és minőségének javítására.
Az agarózhoz hasonlóan a poliakrilamidot is felhasználják a molekuláris biológiában, mint a „poliakrilamid gélelektroforézis” (PAGE) elnevezésű hasonló folyamat fontos felbontási eszközét. Mindezek mellett a poliakrilamidot ércfeldolgozásban és flokkulálószer gyártásában is használják a szuszpendált szerves anyagok eltávolítására; ennélfogva javítja a zavarosságot és tisztítja a vizet. A poliakrilamid másik alkalmazási területe a papíripar. Itt arra szolgál, hogy szükség szerint vagy visszatartsa, vagy elvezesse a vizet a papírrostból. Hasonlóképpen, a mezőgazdasági és építőiparban talajjavító szerként használják a talajerózió megelőzésére és minőségének javítására. Mindezek mellett a poliakrilamidot élelmiszer-adalékanyagok, lágy kontaktlencsék és textíliák gyártásában is használják.
Poliakrilamid szerkezet
Mi a különbség az agaróz és a poliakrilamid között?
Az agaróz és a poliakrilamid eredete:
Agaróz: Az agaróz természetes eredetű polimer. Hínárból származik.
Poliakrilamid: A poliakrilamid szintetikus eredetű, és semmilyen természetes körülmények között nem található meg.
Agaróz és poliakrilamid molekuláris képlete:
Agaróz: Az molekuláris képlete agaróz jelentése C 24 H 38 O 19.
Poliakrilamid: A poliakrilamid molekulaképlete a (C 3 H 5 NO) n.
Az agaróz és a poliakrilamid kémiai szerkezete:
Agaróz: Az agaróz egy lineáris poliszacharid. Agrobióznak nevezett ismétlődő diszacharid egységekből áll, amelyeket hidrogénkötések tartanak össze.
Poliakrilamid: A poliakrilamid kémiailag térhálósított polimer. Akrilamid monomerekből és N, N'-metilén-biszakrilamid térhálósító ágensből áll.
Az agaróz és a poliakrilamid toxicitása:
Agaróz: Mind az agaróz, mind az agrobióz monomer egysége nem toxikus jellegű.
Poliakrilamid: A poliakrilamid monomer egysége, az akrilamid feltételezett karcinogén és ismert neurotoxin, míg polimerizált formája nem toxikus.
Az agaróz és poliakrilamid gélek jellemzői:
KOR és OLDAL:
Agaróz: Az agaróz gél előállítása az AGE számára kevésbé időigényes, egyszerű és egyszerű, és nem igényel iniciátort vagy polimerizáló katalizátort.
Poliakrilamid: A PAGE poliakrilamid gélkészítése időigényes és fárasztó, emellett iniciátort (ammónium-perszulfát) és polimerizáló katalizátort (N, N, N ', N'-tetrametil-etilendiamin - TEMED) is igényel.
Természet:
A poliakrilamid gélek kémiailag stabilabbak, mint az agaróz gélek.
Pórusméret:
Ugyanazon koncentráció mellett a poliakrilamid gélmátrixok általában kisebb pórusmérettel rendelkeznek, mint az agaróz gélmátrixok.
Pórusméret módosítása:
A poliakrilamid-gélek pórusmérete szabályozottabban módosítható, mint az agaróz-géleké.
Felbontóképessége:
A poliakrilamid gélek nagy felbontóképességűek, míg az agaróz gélek alacsony felbontóképességűek.
A nukleinsav befogadása:
A poliakrilamid-gélek nagyobb mennyiségű nukleinsavat képesek befogadni, mint az agaróz-gélek a felbontás érdekében.
Képek jóvoltából: Agaróz és poliakrilamid szerkezete a Wikicommonson keresztül (Public Domain)
