Belföldi és nemzetközi jog
A hazai jog és a nemzetközi jog közötti különbség azonosítása viszonylag egyszerű, ha megérti, hogy az egyes kifejezések mire utalnak. A „házjog” és a „nemzetközi jog” kifejezések sokak számára nem ismeretlenek, különösen azok, akik ismerik a jog területét. A „belföldi” kifejezés valamire utal, amely helyi vagy saját termesztésű. Másrészről a „nemzetközi” kifejezés könnyen érthető olyasvalamire, ami globális, vagy ami meghaladja a nemzeti vagy hazai határokat. Ezt az alapgondolatot szem előtt tartva vizsgáljuk meg közelebbről a két kifejezés pontos meghatározását.
Mi a hazai jog?
A belföldi jog általában a nemzet belső törvényét jelenti. Városi törvénynek vagy nemzeti törvénynek is nevezik, és magában foglalja az egyének és szervezetek országon belüli magatartását és magatartását szabályozó törvényt. A belföldi törvény magában foglalja a helyi törvényeket és szabályokat, például azokat, amelyek egy ország városait, városait, körzeteit vagy tartományait irányítják.
Az egészségügyi törvényjavaslatot aláírják egy hazai törvénynek
A hazai jog különlegessége a végrehajtás módja. Tipikusan egy állam három fő mechanizmusán keresztül hajtják végre, nevezetesen a törvényhozáson, a végrehajtó szerveken és az igazságszolgáltatáson. A törvényhozás a törvényt fogadja el, míg az igazságszolgáltatás az előírások be nem tartása miatt szankciókat szab ki. Egyszerűen fogalmazva: azokat, akik nem tartják be vagy nem tartják be a belföldi törvényeket, bíróság vagy igazságügyi szerv a törvénynek megfelelően bünteti. A hazai jog többnyire statútumokból vagy parlamenti törvényekből áll, és elfogadott szokásokat is tartalmaz.
Mi a nemzetközi jog?
A nemzetközi jog általában a nemzetek közötti viszonyokat szabályozó szabályrendszerre utal. Ha a belföldi jog szabályozza az egyének egy államon belüli viselkedését, akkor a nemzetközi jog az államok viselkedését és viselkedését. A nemzetközi jog az alapvető struktúra, amelyen belül az államok és más nemzetközi szereplők folytatják nemzetközi kapcsolataikat. A nemzetközi jog fő jellemzője, hogy ez egy olyan törvény, amelyet a nemzetek elismernek és elfogadnak, hogy kötelező érvényű legyen más nemzetekkel való kapcsolataikhoz. A hazai joggal ellentétben azt nem jogalkotó testület hozza meg. Ehelyett a nemzetközi jog szerződésekből, megállapodásokból, egyezményekből, egyezményekből, jegyzőkönyvekből, bírósági határozatokból és szokásokból áll. Ezek között,a nemzetek és más nemzetközi szereplők közötti kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jog elsődleges alkotóelemeit a szerződések és egyezmények képezik.
Nemzetközi Bíróság Állandó Bírósága
A hazai joggal ellentétben a nemzetközi jog érvényesítése általában az államok beleegyezésén és elfogadásán alapul. Így egy nemzet dönthet úgy, hogy nem fogadja el és nem tartja be az egyezmény vagy szerződés szabályait. A gyakorlatban azonban az államok gyakran kötelesek betartani a nemzetközi jog bizonyos szabályait, például a vámokat és a kényszerítő normákat. Ne feledje, hogy a nemzetközi jognak is van bírósága a Nemzetközi Bíróság formájában. Azonban egy nemzeten belüli bíróságokkal ellentétben a Nemzetközi Bíróság megoldja az államok közötti vitákat vagy kérdéseket. Nem szab ki büntetést ugyanúgy, mint a bíróságok a belföldi jog alapján. A nemzetközi jog ma kibővült olyan szabályokkal, amelyek az egyének és a nemzetek szervezetei között fennálló jogokat és kötelezettségeket szabályozzák, más néven a nemzetközi magánjogot. Így az államok közötti kapcsolatokat szabályozó szabályok általában a nemzetközi közjog hatáskörébe tartoznak.
Mi a különbség a hazai és a nemzetközi jog között?
• A hazai jog szabályozza az egyének nemzeten belüli viselkedését és magatartását.
• A nemzetközi jog szabályozza a nemzetek viselkedését és viselkedését a nemzetközi rendszerben. Létfontosságú struktúraként is szolgál, amely irányítja a nemzetek külkapcsolatait.
• A belföldi jogot a nemzet három fő szerve, nevezetesen a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás hozza létre, fogadja el és bírálja el.
• Ezzel szemben a nemzetközi jogot nem egy adott testület hozza létre. Ehelyett szerződésekből, egyezményekből, szokásokból, kötelező érvényű normákból és egyéb államok közötti hivatalos megállapodásokból áll.
• A hazai törvények megsértése súlyos következményekkel jár, például büntetéssel. A nemzetközi jog esetében azonban az államok dönthetnek úgy, hogy megerősítenek bizonyos szerződéseket vagy egyezmények formájában, vagy tartózkodnak bizonyos szabályok megerősítésétől és elfogadásától.
Képek jóvoltából:
- Obama elnök aláírta az egészségügyi törvénytervezetet Keith Ellison (CC BY 2.0) a Wikimedia Commons-on keresztül
- Nemzetközi Bíróság a Wikicommonson keresztül (Public Domain)
