Tömeges kihalás vs háttér kihalás
A tömeges kihalás és a háttérkihalás közötti különbség ismerete azért válik fontossá, mert mindkettő kategóriába tartozik a kihalás esernyője. A kihalás az egész állat- vagy növényfaj visszafordíthatatlan eltűnése a Földről. Fontos figyelembe venni egy egész faj, nem csak a fajok populációjának egyes tagjai megszüntetését. A kihalás természetesen előforduló folyamat. Az elmúlt 3,5 milliárd évben, amikor élet volt a Földön, sokféle faj élt és pusztult el. Jelenleg mintegy 40 millió különféle faj él a Földön, beleértve az állatokat és a növényeket is. A Föld történelméhez képest azonban eddig mintegy 5-50 milliárd faj létezett. Ezeknek a fajoknak csak körülbelül 0,1% -a él ma, ami 99-et jelent. A Földön valaha élt fajok 9% -a már kihalt. A kihalást számos tényező vezérli, mint például földrajzi változások, bizonyos környezeti tényezők, versenytársak, táplálékhiány, alkalmazkodás hiánya a túléléshez bizonyos környezetekben stb. Néha a kihalás nagyon hosszú időn keresztül történhet. Ennek ellenére néha villámgyorsan megtörténik, amely annyi fajt semmisít meg. Attól függően, hogy egy egész faj kihalása mennyi időbe telik, a kihalási folyamat két típusra osztható: hátterű és tömeges. Ennek ellenére néha villámgyorsan megtörténik, amely annyi fajt semmisít meg. Attól függően, hogy egy egész faj kihalása mennyi időbe telik, a kihalási folyamat két típusra osztható: hátterű és tömeges. Ennek ellenére néha villámgyorsan megtörténik, amely annyi fajt semmisít meg. Attól függően, hogy egy teljes faj kihalása mennyi időbe telik, a kihalási folyamat két típusra osztható: háttér-kihalásra és tömeges kihalásra.
Mi a tömeges kihalás?
A tömeges kihalás nagyon gyorsan történik, és egyszerre több száz, esetleg több ezer fajt szüntet meg. A tömeges kihalás okozó tényezői közé tartoznak az éghajlatváltozások, a hatalmas és folyamatos vulkánkitörések, a levegő és a víz kémiai változásai, aszteroidák vagy üstököscsapások, valamint a földkéreg elmozdulása. Úgy gondolják, hogy a dinoszauruszokat tömeges kihalással teljesen kiirtották. A tömeges kihalások köztudottan a két korszak határát képezik a Föld történetében. Például a kréta-harmadkori kihalás azt jelzi, hogy a tömeges kihalás a krétakor végén és a harmadlagos időszak elején következett be. Minden idők legnagyobb és legrosszabb tömeges kihalása 251 millió évvel ezelőtt, a permi időszak végén történt. Több ezer évig tartó hatalmas vulkánkitörés okozta ezt a tömeges kihalást.
Mi a háttér kihalása?
A háttér kihalás egy olyan folyamat, amely nagyon hosszú időn keresztül megy végbe. Általában egyszerre csak egy fajt szüntet meg. Általában aszály, áradás, új versenytárs fajok érkezése stb. Történik. Általában egy faj sorsa attól függ, hogy képes-e életben maradni és szaporodni különböző környezeti feltételek mellett, ahol laknak. Néha bizonyos fajok kihalnak, mert fokozatosan új fajokká válnak. Például a jelenleg élő észak-amerikai lófajok a legkorábbi lófajokból fejlődtek ki, amelyek évmilliók óta kihaltak. A háttér kihalása hirtelen is bekövetkezhet. Általában ez azért történik, mert egy faj biológiája nem képes gyorsan alkalmazkodni élő élőhelyeinek gyors változásához (pl.: Ausztráliában a Koalas emésztőrendszere egyedülálló az emlősök körében, és csak eukaliptusz levelekkel táplálkozik. Ha a hirtelen éghajlati változások megsemmisítik az eukaliptusz erdőket, a Koalas hirtelen kihalhat).
Mi a különbség a tömeges kihalás és a háttér kihalás között?
• A háttér kihalása nagyon hosszú ideig tart, míg a tömeges kihalás rövid idő alatt megy végbe.
• A háttér kihalás általában egyszerre csak egy fajt érint, míg a tömeges kihalás egyszerre sok fajt érint.
• A háttér kihalással ellentétben a tömeges kihalás megváltoztathatja a Föld egész életét.
• A háttérpusztulással ellentétben a tömeges kihalást használják a Föld történelmének két periódusa közötti határvonal jelölésére.
• Tömeges kihalás következhet be az éghajlatváltozás, a hatalmas és folyamatos vulkánkitörések, a levegő és a víz kémiai változásai, aszteroidák vagy üstököscsapások, valamint a Föld kérgében bekövetkező eltolódások következtében, míg a háttér kihalás aszály, áradás, új versenytárs érkezése miatt következik be fajok stb.
Fotó: Marc Dalmulder (CC BY 2.0)
