Különbség A Fogorvos és A Lábgyógyász Között

Különbség A Fogorvos és A Lábgyógyász Között
Különbség A Fogorvos és A Lábgyógyász Között

Videó: Különbség A Fogorvos és A Lábgyógyász Között

Videó: Különbség A Fogorvos és A Lábgyógyász Között
Videó: Klinika (2018-11-24) - ECHO TV 2024, Lehet
Anonim

Gyermekgyógyász vs orvos

A gyógytornászok és a fogorvosok ugyanazok. Annak ellenére, hogy a fogorvos által nyújtott tényleges szolgáltatások országonként eltérnek, általában oktatást, valamint sebészeti beavatkozásokat biztosítanak a láb és a boka különféle betegségei esetén.

A gyógytornász vagy a lábgyógyász orvos a láb és a boka kezelésének szentelt orvos. A podiatria az USA-ból származik, és elterjedt minden nyugati orvostudományt gyakorló országban. A fogorvosok négyéves speciális orvosi gyakorlaton vesznek részt négyéves orvosi alapképzés után. Néhányan három-négy éves műtéti rezidencia-képzésen is részt vehetnek. Számos országban a fogorvosokat szövetséges egészségügyi dolgozóknak minősítik.

Ausztráliában a podiatristává válás útján szerzett alapfokú végzettség a 3–4 éves orvostudományi alapképzés. A gyermekorvosok szigorú képzési rendet teljesítenek, hogy rekonstruktív sebészekké váljanak. Három út vezet Ausztráliában, hogy szakorvos legyen.

Az USA-ban az alapfokú orvos a podiatric medicine doktora. 4 év alatt elkészül. Ezt az alapdiplomát 3-4 év rezidensképzés követi. A rezidencia után a szakemberek igazolhatóvá válhatnak a sok orvostaniorvosi bizottság egyikénél.

Az Egyesült Királyságban a podologiában szerzett alapképzés után a szakemberek hatéves posztgraduális képzésen vesznek részt, hogy igazgatósági képesítéssel rendelkező orvostanáccsá váljanak.

Az amerikai orvostudományi testület igazgatósági tanúsítványt biztosít a podiatria gyakorlásához. Számos olyan szakterület létezik, mint például a ortopédia ortopédiában, a rekonstrukciós műtét, a sportorvoslás, a magas kockázatú sebellátás, a gyermekgyógyászati dermatológia és a diabéteszes lábápolás. Bizonyos országokban más egészségügyi dolgozók is megszerezhetik a szakorvosi státuszt, mint ápolónői ápoló, orvostanácsadó asszisztens és orvostudományi higiénikus szakorvos.

Olyan állapotok, mint a sarokfájdalom, az ideg befogódási szindrómái, a bőrbetegségek, a strukturális rendellenességek és a veleszületett deformitások, szükségessé tehetik a páciensek értékelését.

Ajánlott: