ATX vs Micro ATX
Az ATX és a Micro ATX az asztali számítógépek egyik tényezője. Meghatározzák a számítógépes rendszer méretének, energiaigényének és tápellátásának, perifériás csatlakozóinak / bővítményeinek és csatlakozóinak típusait. Elsősorban az alaplap, a tápegység és a számítógépes rendszer alvázának konfigurációját érinti.
ATX
Az ATX az alaplapok specifikációs szabványa, amelyet az Intel vállalat 1995-ben hozott létre az AT szabvány előrehaladásaként. Az ATX az Advanced Technology eXtended rövidítést jelenti. Ez volt az első nagyobb változás az asztali számítógépek hardverkonfigurációjában.
A specifikáció meghatározza az alaplap, az áramellátás és az alváz közötti mechanikai méreteket, rögzítési pontokat, a bemeneti / kimeneti panel tápellátását és a csatlakozó interfészeit. Az új specifikációval a hardver számos elemében, az asztali számítógépekben bevezették a cserélhetőséget.
Egy teljes méretű ATX kártya mérete 12 hüvelyk × 9,6 hüvelyk (305 mm × 244 mm). Az ATX szabvány bevezette a rendszer külön szakaszának használatát az alaplap kiegészítőihez és bővítményeihez, és ezt gyakran Input / output panelnek hívják, amely az alváz hátsó panelje, és eszközök csatlakoztatására szolgál. Az I / O panel konfigurációját a gyártó állítja be, de a szabvány lehetővé teszi a könnyű hozzáférést, amely a korábbi AT konfigurációban nem volt.
Az ATX bemutatta a PS2 mini-DIN csatlakozókat is a billentyűzetek és az egér alaplapokhoz történő csatlakoztatásához. A 25 tűs párhuzamos port és az RS-232 soros port volt a perifériás csatlakozók túlsúlya a korai ATX alaplapokon. Később az univerzális soros busz (USB) csatlakozók kicserélték a fenti csatlakozókat. Az ATX alaplapok újabb verzióiba Ethernet, FireWire, eSATA, audio portok (analóg és S / PDIF egyaránt), videó (analóg D-sub, DVI, HDMI) is telepítve vannak.
Néhány alapvető változtatás történt az ATX tápellátásában is. Az ATX három fő kimeneti feszültségű tápegységet használ +3,3 V, +5 V és +12 V feszültségen. Alacsony fogyasztású −12 V és 5 V készenléti feszültséget is használnak. A tápellátás az alaplaphoz 20 tűs csatlakozóval csatlakozik, amely csak egyedi módon csatlakoztatható. Ez kiküszöböli annak lehetőségét, hogy a tápegységet helytelenül csatlakoztassák, és helyrehozhatatlan károkat okozzanak a rendszerben, ami a korábbi verziók hiányossága volt. Közvetlenül + 3,3 V-os tápot is ad, és megszünteti azt a követelményt, hogy a 3,3 V-ot az 5 V-os tápfeszültségből kell levezetni.
Az ATX tápegység a számítógép házának bekapcsológombjához csatlakoztatott tápkapcsolót is használja, és a módosítások lehetővé teszik a számítógép kikapcsolását az operációs rendszeren keresztül.
Micro ATX
A Micro ATX egy 1997-ben bevezetett szabvány, az ATX specifikáció alapján. UATX, mATX vagy µATX néven is emlegetik. A szabvány elsődleges különbsége a számítógépes rendszer méreteiből adódik. A mikro ATX alaplap maximális mérete 244 mm × 244 mm.
A mikro ATX az ATX szabvány származékának tekinthető. A rögzítési pontok megegyeznek; így lehetővé teszi a mikro ATX alaplapok kompatibilitását a szokásos ATX alaplapok házával. A fő I / O panel és a tápcsatlakozók megegyeznek, lehetővé téve a perifériák és eszközök felcserélhetőségét. A TA szabványos ATX PSU probléma nélkül használható egy microATX rendszerben. Ugyanazt a chipset-konfigurációt használják, de a szabványban meghatározott méret korlátozza a rendelkezésre álló bővítőhelyek számát.
ATX vs Micro ATX
• Az ATX az asztali számítógépek hardveres (alaplapi) specifikációja, amelyet az Intel Corporation 1995-ben vezetett be a meglévő AT specifikáció előrehaladásaként.
• A MicroATX az ATX specifikációs szabvány alapján bevezetett hardver specifikáció; ezért kompatibilis az ATX számítógépekhez használt perifériákkal és kiegészítő eszközökkel. A tápegység, az I / O panel és a csatlakozók megegyeznek.
• A MicroATX kisebb, mint a szokásos ATX konfiguráció. Kevesebb bővítőhely és ventilátorfejléc van, mint egy szokásos ATX.
• A micro ATX háza kisebb, de a microATX alaplap egy szabványos ATX kártyába is beépíthető.
