Elbeszélés vs cselekmény
Gyakran előfordul, hogy egy történet cselekménye kapcsán beszélünk, legyen szó regényről, novelláról vagy akár filmről. Ez egyszerűen a történet lényegére vagy a történet fő eseményeire utal, amelyek elegendőek a teljes sorozat átadásához. Sokan használják az elbeszélés szót, amikor azt jelentik, hogy a történet egy cselekménye. Sok hasonlóság van a cselekmény és az elbeszélés között, ami arra készteti az embereket, hogy azt gondolják, hogy szinonimák és felcserélhetők. A hasonlóságok ellenére azonban vannak olyan különbségek, amelyekről ebben a cikkben lesz szó.
Elbeszélés
Ha egy nemrégiben látott film történetét meséli el barátjának, akkor elbeszélést használ. Ez egyszerűen egy történet újramondásának módszere, és az elbeszélő által létrehozott változat, és így nem a valós történet. Olyan, mintha nyilvántartást vezetnénk a korábban történtekről. Ha azt mondom, hogy volt egyszer egy király, és egyben királynő is, akkor elmondom az eseményeket. Az elbeszélés az én verzióm arról, amit láttam vagy hallottam. Az elbeszélő az I. névmást használja, hogy az olvasó az ő perspektíváján keresztül értesüljön a történetről. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elbeszélő nem a történet központi szereplője. Az elbeszélést nevezhetjük az épület tervezésének vagy az épület építészetének.
Cselekmény
A cselekmény a történet valódi lényege. A történet valójában az alakul ki a történetben. A szerző így használja fel a történeten belüli eseményeket a közönség vagy az olvasó befolyásolására. Ez történik a történetben.
Mi a különbség az elbeszélés és a cselekmény között?
• Az elbeszélés a történetmesélés technikája, míg a cselekmény a történet, vagy inkább maga a történet lényege.
• Az elbeszélés magában foglalja az elbeszélő perspektíváját vagy érzelmeit és érzéseit, míg a cselekmény az, ahogyan az események kibontakoznak a történetben.
• A narratíva az épület tervezése vagy felépítése, míg a telek maga az épület.
