Változó vs Véletlen Változó
A fogalmi változó általában olyan mennyiségként definiálható, amely különböző értékeket vehet fel. Bármely matematikai logikán alapuló elmélet valamilyen szimbólumot igényel az érintett entitások ábrázolásához. Ezeknek a változóknak a tulajdonságai a meghatározás módjától függően eltérőek.
További információ a Variable-ról
Matematikai kontextusban a változó egy változó vagy változó nagyságú mennyiség. Általában (algebrában) angol betűvel vagy kisbetűvel görög betűvel ábrázolják. Általános gyakorlat, hogy ezt a szimbolikus betűt változónak nevezzük.
A változókat egyenletekben, azonosságokban, függvényekben és még a geometriában is használják. A változók közül kevesen vannak a következők. A változók ismeretlenek ábrázolására használhatók olyan egyenletekben, mint x 2 -2x + 4 = 0. Két ismeretlen mennyiség, például y = f (x) = x 3 + 4x + 9 közötti szabályt is képviselhet.
A matematikában szokás hangsúlyozni a változó érvényes értékeit, amelyet tartománynak nevezünk. Ezeket a korlátozásokat az egyenlet általános tulajdonságaiból vagy definíció alapján vezetik le.
A változókat viselkedésük alapján is kategorizálják. Ha a változó változásai nem más tényezőkön alapulnak, akkor független változónak nevezzük. Ha a változó változásai valamilyen más változón alapulnak, akkor függő változónak nevezik. A változó kifejezést a számítás területén is használják, különösen a programozásban. A program blokkmemóriájára utal, ahol különböző értékek tárolhatók.
További információ a Véletlen Változóról
A valószínűség és a statisztika szempontjából véletlenszerű változó az, amelyet a változó által leírt entitás véletlenszerűségének vetnek alá. A véletlen változókat pedig többnyire nagybetűkkel ábrázolják. Egy véletlenszerű változó feltételezhet egy állapothoz kapcsolódó értéket, például P (X = t), ahol t egy adott eseményt képvisel a mintában. Vagy képviselhet események vagy lehetőségek sorozatát, például E (X), ahol E egy adatkészletet képvisel, amely a véletlen változó tartománya.
A tartomány alapján kategorizálhatjuk a változókat diszkrét véletlen változókra és folyamatos véletlen változókra. A statisztikákban a független és a függő változókat magyarázó változónak és válaszváltozónak nevezik.
A véletlenszerű változókkal végrehajtott algebrai műveletek nem azonosak az algebrai változókkal. Például két véletlen változó hozzáadása eltérő jelentéssel bírhat, mint két algebrai változó összeadása. Például egy algebrai változó x + x = 2 x -et ad, de X + X ≠ 2 X (ez attól függ, hogy valójában mi a véletlen változó).
Változó vs Véletlen Változó
• A változó egy ismeretlen mennyiség, amelynek meghatározatlan nagysága van, és véletlenszerű változókat használnak arra, hogy a mintaterület eseményeit vagy a kapcsolódó értékeket adatkészletként ábrázolják. Maga a véletlen változó függvény.
• A változó meghatározható a tartományban valós számok vagy komplex számok halmazaként, míg a véletlen változók valós számok vagy diszkrét nem matematikai entitások lehetnek egy halmazban. (Véletlenszerű változó használható valamilyen tárgyhoz kapcsolódó esemény jelölésére, valójában egy véletlen változó célja matematikailag manipulatív érték bevezetése az eseményhez.)
• A véletlenszerű változók a valószínűség és a valószínűségi sűrűség függvényéhez kapcsolódnak.
• Előfordulhat, hogy az algebrai változókkal végrehajtott algebrai műveletek véletlenszerű változókra nem érvényesek.
