Ectotherm vs Endotherm
A hőszabályozás az a folyamat, amely lehetővé teszi az élet létezését a termikus környezet elképesztően széles tartományában, és fokozza azok ökológiai és földrajzi eloszlását a földön. Ez az a folyamat, amelynek során az állat szabályozza és fenntartja testhőmérsékletét. A hőmérséklet szabályozásának módjától függően kétféle állat létezik; mégpedig ektotermák és endotermák. Az endotermákat homoithermáknak vagy melegvérű állatoknak is nevezik, míg az Ectothermeket poikilotermáknak vagy hidegvérű állatoknak is nevezik.
Ectotherm (Poikilotherm vagy hidegvérű állat)
Az ektotermák azok a szervezetek, amelyek nem képesek fenntartani az állandó testhőmérsékletet, és testhőjük szabályozásához mindig környező hőre van szükségük. Ezért az ektotermák aktivitását nagymértékben befolyásolják a környezeti hőmérséklet változásai. Például sok hüllő hőt szerez a napsütésben, miközben szükség esetén menedékhelyre költözve hűti le testét.
Endotermák (homoithermák vagy melegvérű állatok)
Az endotermák olyan állatok, amelyek meglehetősen állandó testhőmérsékletet tudnak fenntartani a legkülönbözőbb környezeti hőmérsékletek mellett az intenzív sivatagi hőtől a fagyos sarkvidéki hidegig. Ez az állandó hőmérsékleti tartomány lehetővé teszi az endotermák túlélését a föld egy nagyon szélesebb földrajzi és ökológiai területén. Minden emlős és madár endoterm, és nagy energiát igényelnek a hő- és hűtési folyamatok előállításához. Főleg ezt az energiát nyerik az elfogyasztott ételek emésztésével. Testhőmérsékletüket főként az anyagcsere folyamatok, valamint az adaptív mechanizmusok szabályozzák, amelyek szabályozzák a hőcserét a környezettel, például izzadás és szigetelés, lihegés, a végtagokig csökkent vérnyomás, hibernálás, barlangászás, éjszakai szokás vagy vándorlás és csökkenő vagy növekvő a „felület / térfogat” arány.
Emlősöknél azonban nem az egész testet tartják állandó hőmérsékleten, hanem csak a testmagot. A testmag főleg a mellkas és a has, valamint az agy létfontosságú szerveiből áll. A testfelület és a környezet közötti hőcsere miatt a test és a testfelülethez közelebb eső egyéb szövetek hőmérséklete mindig alacsony, mint a magban.
Ectotherm vs Endotherm
• Az ektotermák felmelegítik testüket azáltal, hogy felveszik a hőt a környező környezetből, míg az endotermák anyagcsere-tevékenységük révén hőt termelnek.
• Az ektotermák nagyban változnak a normális testhőmérsékletben, míg az endotermák testhőmérsékletüket meglehetősen állandó értéken tartják.
• A legtöbb gerinctelen, hal, hüllő és kétéltű ektoterm, míg az összes emlős és madár endoterm.
• Az ektotermák testhőmérséklete a környező hőmérsékletváltozásokkal változik, míg az endotermáké a környezeti hőmérsékletváltozásokkal nem sokat változik.
• Az ektotermák főként viselkedésszabályozó mechanizmusokat alkalmaznak testük irányítására, míg az endotermák belső fiziológiai kontrollmechanizmusokat és magatartási mechanizmusokat egyaránt alkalmaznak.
• Az endotermák a környezeti feltételek széles skáláján maradhatnak aktívak, mint az ektotermák. Ezért az endotermák geológiai és ökológiai eloszlása magasabb, mint az ektodermáké.
• Az ektotermák fajainak száma magasabb, mint az endotermáké.
• A testhőmérséklet állandó értéken tartása érdekében az endotermáknak sokkal több táplálékra van szükségük, mint az azonos méretű ektotermáknak.
• Az endotermák anyagcseréje nagyon magas, mint az adott testtömegnél az ektotermáké.
