Allél vs tulajdonság
1822-ben Mendel megfigyelte a hibridek különböző formáit a borsó növények (Pisum sativum) hibridizációjával és a köztük lévő statisztikai összefüggéssel. A hibridizáció eredményeként született utódok érdekes egyértelmű vágási különbségeket mutattak a szár hosszában, a mag színében, a hüvely alakjában és színében, a mag helyzetében és a mag színében. Ezt a hét jellemzőt vonásnak nevezték.
Az általa vizsgált kísérleten keresztül Mendel arra a következtetésre jutott, hogy egy szervezet minden jellemzőjét egy pár allél vezérli, és ha egy szervezetnek két különböző allélje van, az egyik kifejezhető a másik felett.
Észrevette, hogy van egy „faktor”, amely meghatározza az egyén jellemzőit (vonásait), és később kiderült, hogy a faktor a gén.
Allele
A gén a DNS kis része, amely a kromoszóma meghatározott helyén helyezkedik el, és amely egyetlen RNS-t vagy fehérjét kódol. Ez az öröklődés molekuláris egysége (Wilson és Walker, 2003). Az allél egy gén alternatív formája, amely befolyásolja a gén fenotípusos expresszióját.
Az allélek különböző tulajdonságokat határoznak meg, amelyek különböző fenotípusokat hordoznak. Például a borsó növény virágszínéért felelős gén (Pisum sativum) két formát hordoz, az egyik allél meghatározza a fehér színt, a másik allél pedig a piros színt. Ez a két vörös és fehér fenotípus nem egyidejűleg fejeződik ki.
Az emlősöknél a legtöbb génnek két allélformája van. Ha két allél azonos, akkor azt homozigóta allélnak, ha pedig nem azonos, akkor heterozigóta allélnak nevezzük. Ha az allél heterozigóta, akkor az egyik fenotípus domináns a másikkal szemben. Az allélt, amely nem domináns, recesszívnek nevezzük. Ha az allélalak homozigóta, akkor vagy RR jelképezi, ha domináns, vagy rr, ha recesszív. Ha az allélalak heterozigóta, akkor Rr a szimbólum.
Bár a legtöbb génnek két allélje van az emberben, és egy tulajdonságot produkál, egyes jellemzőket több gén kölcsönhatása határoz meg.
Ha a különböző allélek a genom ugyanazon helyén vannak, ezt polimorfizmusnak nevezzük.
Jellemvonás
A tulajdonság olyan gének fizikai kifejeződése, mint például az R gén felelős a virágborsó növény (Pisum sativum) piros színéért. Egyszerűen a genetikai meghatározás fizikai jellemzőiként magyarázható (Taylor és mtsai, 1998), de a tulajdonságokat befolyásolhatják akár környezeti tényezők, akár gének, mind környezeti tényezők.
A különböző allélek kombinációja különböző tulajdonságokat vagy fizikai jellemzőket fejez ki, például hiányos dominanciát és kodominanciát.
Mi a különbség az allél és a tulajdonság között?
• Az allélek a gén alternatív formája, míg a tulajdonság a gén fizikai kifejeződése.
• Az allél egy meghatározott helyen van, a kromoszómában, míg a tulajdonság fizikai kifejezés.
• Az allélok meghatározzák a különböző fenotípust hordozó tulajdonságokat.
• Az allél homozigóta vagy heterozigóta állapotban lehet, míg a tulajdonságnak nincs ilyen állapota.
• Az allél a DNS kis szegmense, míg a tulajdonság a biokémiai reakciók terméke.
• Az allélek olyan információt hordoznak, amely az egyén tulajdonságáért felelős, míg a tulajdonság az egyén jellemzője.
