Részecske vs molekula
Az atomok az apró egységek, amelyek összegyűlnek az összes létező kémiai anyag képződéséhez. Az atomok különböző módon csatlakozhatnak más atomokhoz, ezáltal több ezer molekulát alkothatnak. A Nobel-gázok kivételével minden elem diatomiás vagy többatomikus elrendezéssel stabilizálódik. Elektronadományozó vagy -felvevő képességeik szerint kovalens vagy ionos kötéseket alkothatnak. Előfordul, hogy az atomok között nagyon gyenge vonzerők vannak. A részecskék és molekulák viselkedése és tulajdonságai hasonlóak, mivel a molekula is részecske.
Részecske
A részecske egy általános kifejezés. Attól függően, hogy hol használjuk, meghatározhatjuk. Általában a részecske olyan tömegű és térfogatú tárgy, amelynek más fizikai tulajdonságokkal is kell rendelkeznie. Ez is egy kicsi, lokalizált objektum. Gyakran egy részecskét ábrázolunk egy ponttal, és a mozgása véletlenszerű. Az, hogy egy objektumot részecskének hívhatunk-e, a méretétől függ. Például egy olyan oldatban, amelyben sok molekula van feloldva, egy molekulát mondhatunk részecskeként. A részecske elmélet a részecskékről a következőképpen magyaráz.
• Az anyag apró részecskékből áll.
• Ezeket az anyagban lévő részecskéket erős erők tartják össze.
• Az anyagban lévő részecskék állandó mozgásban vannak.
• A hőmérséklet befolyásolja a részecskék sebességét. Például magasabb hőmérsékleten a részecskemozgás nagyobb.
• Az anyagban nagy részek vannak a részecskék között. Ezekhez a terekhez képest a részecskék nagyon kicsiek.
• Az anyagban lévő részecskék egyedülállóak, és különböznek egy másik anyag részecskéitől.
Néha a részecskéket tovább lehet részrészekre osztani. Például a molekulákat valamikor részecskének tekintjük. A molekula atomokból áll, és részecskéknek tekinthetők. Az atomban szubatomi részecskék vannak. Egy szubatomi részecske szintén több részre osztható. Ezért a részecskék összetétele és mérete a helyzettől függően változhat.
Molekula
A molekulákat ugyanazon elem két vagy több atomjának (pl. O 2, N 2) vagy különböző elemek (H 2 O, NH 3) kémiai összekötésével állítják elő. A molekuláknak nincs töltésük, és az atomokat a kovalens kötések kötik össze. A molekulák lehetnek nagyon nagyok (hemoglobin) vagy nagyon kicsi (H 2), az összekapcsolt atomok számától függően. A molekulák atomjainak típusát és számát a molekula képlete mutatja. A molekulában jelenlévő atomok legegyszerűbb egész számarányát az empirikus képlet adja meg. Például, a C 6 H 12 O 6 van molekuláris képlete a glükóz, és a CH 2O az empirikus képlet. A molekulatömeg a molekula képletében megadott összes atomszámot figyelembe véve kiszámított tömeg. Minden molekulának megvan a maga geometriája. A molekulában lévő atomok a legstabilabb módon vannak elrendezve, meghatározott kötési szöggel és kötési hosszúsággal, hogy minimalizálják az taszításokat és a feszítő erőket.
Mi a különbség a részecske és a molekula között?
• A molekula szintén részecske.
• A molekulákat ugyanazon elem két vagy több atomjának kémiai összekötésével állítják elő.
• A részecskéknek több jelentése lehet. A részecskék lehetnek molekulák, atomok, ionok stb.
