Ideológia vs beszéd
Az ideológia olyan ötletcsoportra utal, amely az ember céljaihoz és célkitűzéseihez kapcsolódik. Ez egyfajta átfogó elképzelés egy személyről vagy egyének csoportjáról. Másrészt a „diskurzus” szó valamilyen jelenség vagy elv vitájára vagy szóbeli magyarázatára utal. Ez a fő különbség az ideológia és a diskurzus között.
Az ideológia célja egyfajta változás bevezetése a társadalomban. Másrészt a beszéd célja, hogy az emberek megértsék a tudomány vagy a vallás bizonyos dogmáit és alapelveit. Más szavakkal elmondható, hogy az ideológia a társadalmi átalakulás eszköze. A beszéd a társadalmi ébredés eszköze.
Az ideológiát először a francia forradalom után használták leíró szóként. Ötlettudományként emlegették. Érdekes megjegyezni, hogy a logika létfontosságú szerepet játszik az ideológiában. Másrészt a logika nem játszik létfontosságú szerepet a diskurzusban, de a pszichológia a diskurzus mögöttes szubjektuma.
Az ideológia gondolkodásban és koncepcióban egyéni. Másrészt a beszéd abból áll, hogy elmagyarázzuk, mit mondott a másik egy jelenségről vagy elvről. Ez is fontos különbség az ideológia és a diskurzus között.
Például lehet diskurzus a relativitáselméletről, amely Albert Einstein ideológiáján alapul. Így az ideológia képezi a diskurzus részhalmazát. A beszéd a későbbi időszakban előadásokká vált. Másrészt az ideológia képezte a későbbi időszak diskurzusainak alapját. A „diskurzus” szó már nem utal az írásbeli kommunikációra, és inkább a szóbeli kommunikációra korlátozódik. Ezek a különbségek az ideológia és a diskurzus között.
