Folyékony vs szilárd
A folyékony és a szilárd anyag a három elsődleges fázis közül kettő az anyag megtalálható a természetben. Bár a plazmaállapot gyakoribb, univerzumunkban gyakoribb, főleg forró csillagokban és bolygókon, a szilárd anyagokkal, folyadékokkal és gázokkal kell megküzdenünk a földön. A szilárd és a folyékony két nagyon különböző, különböző tulajdonságú anyagállapot. Megjelenésük általában odaadja a fázist. A folyadékok képesek folyni, míg a szilárd anyagok merevek, és rögzített formájukat és térfogatukat fenntartják. Sokkal több különbség van a szilárd anyagok és a folyadékok között, amelyeket kiemelni fogunk ebben a cikkben.
Minden anyag molekulákból és atomokból áll, és mindegyik atom elektronokból, protonokból és neutronokból áll. Összetételüknél tehát nincs mit választani a szilárd anyagok és a folyadékok között, de az, hogy ezek az alkotóelemek hogyan vannak csomagolva és hogyan viselkednek, az anyagot szilárdtá vagy folyadékká teszi. Noha ezek a különbségek szabad szemmel nem láthatók, a szilárd és folyékony részecskék mikroszkópon keresztüli megtekintésekor értékelhetjük a szilárd és a folyadék közötti különbségeket.
A szilárd anyagban lévő részecskék (leolvasott molekulák) sűrűn, szabályos mintázatúak, és nagyon kevés helyük van bármilyen mozgáshoz. Általában csak rezegni tudnak, és nem szabadon mozoghatnak egyik helyről a másikra. Másrészt a folyadékban lévő molekulák szorosan össze vannak csomagolva, de nincs szabályos mintázat. Ezek a molekulák nemcsak rezeghetnek, hanem gyakran mozoghatnak egyik helyről a másikra, mivel az intermolekuláris vonzerő gyengébb, mint egy szilárd anyag molekuláiban található.
A molekulák viselkedése miatt a szilárd anyag megtartja a rögzített alakját és térfogatát, míg a folyadék ugyan megőrzi annak térfogatát, aminek a tartálya van, amelyben elhelyezik. A szilárd molekulák közötti szinusz tér nagyon kicsi, nem összenyomhatók. Másrészt ez az intermolekuláris tér több, mint szilárd anyagban, lehetővé teszi a folyadékok kissé nagyobb összenyomódását. A mereven csomagolt molekulák nem engedik a szilárd anyag áramlását, míg ez a folyadék jellemző tulajdonsága. A folyadékoknak is megvan ez a különleges nedvesítési tulajdonsága, amely miatt az ember nedvességet érez a kezében, amikor egy folyadékhoz ér.
A szilárd anyag hő és nyomás hatására folyékony állapotba alakulhat. A szilárd anyag folyadékká válásának és fordítva legjobb példája a víz. A jég felmelegedésekor megolvad vízzé (folyadékká) változik, de a hőmérsékletének csökkenésével könnyen szilárd anyaggá (jéggé) alakul.
Különbség a folyékony és a szilárd anyag között • A szilárd anyagok határozott formájúak és térfogatúak, míg a folyadékok, bár határozott térfogatúak, megtartják a tartály alakját, amelyben vannak • Ez azért történik, mert a szilárd anyagban lévő molekulák mereven, szabályos mintázatúak, és nem tudnak szabadon mozogni. Másrészt a folyadék molekulái között kisebb az intermolecu8lar vonzás, és lazán pakolva mozognak egyik helyről a másikra. • A folyadék folyik, míg a szilárd anyag nem • A folyadékok kissé összenyomhatók, míg a szilárd anyagok nem tömörülnek • A folyadékoknak megvan az a tulajdonságuk, hogy nedvesítenek, mint a szilárd anyagok. |