Fő különbség - Az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet
Az anyag részecskemodellje egy olyan modell, amelyet bármely anyagban jelen lévő atomok, molekulák vagy ionok elrendezésének magyarázatára használnak. A kinetikus molekuláris elmélet a gáz fizikai tulajdonságainak magyarázatára használt elmélet. Az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet közötti legfontosabb különbség az, hogy az anyag részecskemodellje az anyag szilárd, folyékony és gázfázisainak tulajdonságait írja le, míg a kinetikus molekuláris elmélet a gázok tulajdonságait írja le.
TARTALOM
1. Áttekintés és fő különbség
2. Mi az anyag részecskemodellje
3. Mi a kinetikus molekuláris elmélet
4. Egymás melletti összehasonlítás - az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet táblázatos formában
5. Összefoglalás
Mi az anyag részecskemodellje?
Az anyag részecskemodellje olyan modell, amely megmagyarázza a részecskék (atomok, molekulák vagy ionok) elrendeződését az anyag bizonyos szakaszában. Három fő fázis létezik, amelyekben bármilyen anyag létezhet: szilárd fázis, folyékony fázis és gáz fázis. A részecskemodell a következő fogalmakat fejezi ki:
- Minden anyag apró részecskékből épül fel.
- Ezek az apró részecskék mindig mozgásban vannak.
- E részecskék között üres terek vannak.
- Az anyag melegítésével a részecskék mozgása megnő.
1. ábra: Az anyag három fázisa
Szilárd fázis
A szilárd fázis az anyag fázisa, amelyben a részecskéket (atomokat, molekulákat vagy ionokat, amelyekből a szilárd anyag alkot), szorosan tartják. Ezért a részecskék nagyon szorosan vannak csomagolva. Nagyon apró üres helyek vannak a részecskék között. Nagyon erős intermolekuláris kölcsönhatások vannak a részecskék között. Ezek a tulajdonságok a szilárd anyagoknak adott formát adnak. Mivel a részecskék szorosan vannak csomagolva, a részecskék szinte elhanyagolható mozgást mutatnak (a rezgések legtöbbször megfigyelhetők; ezért a részecskék bizonyos pozíciókban maradnak). Mivel a szilárd anyag rögzített alakot kap, fix térfogata is van. A szilárd anyag sűrűsége a folyadékokhoz és gázokhoz képest nagyon magas.
Folyékony fázis
A folyékony fázis olyan anyagfázis, amelyben a részecskék szorosan egymáshoz vannak csomagolva, de ez nem szoros csomagolás, mint szilárd anyagokban. A részecskék közötti üres terek szilárd anyagokhoz képest nagyok, de a gázokhoz képest kicsik. A részecskék szabadon mozoghatnak. A folyadéknak nincs meghatározott alakja; megkapja a tartály alakját, amelyben a folyadék van. A folyadék sűrűsége kisebb, mint a szilárd, és nagyobb, mint a gázé. A folyadéknak azonban fix a térfogata, mivel a részecskék szorosan egymáshoz vannak csomagolva.
Gázfázis
A gázfázis olyan anyagfázis, amelyben a részecskék véletlenszerű irányban folyamatosan mozognak. Ezért nagy terek vannak a gázrészecskék között. Ezek a részecskék megtöltenek egy zárt tartályt, amelyben a gáz jelen van. Ezután a gáz megkapja a tartály térfogatát. A gáz sűrűsége nagyon alacsony a szilárd anyagokhoz és folyadékokhoz képest.
Mi a kinetikus molekuláris elmélet?
A kinetikus molekuláris elmélet olyan elmélet, amely leírja a gázok fizikai tulajdonságait molekuláris szinten. A kinetikus molekuláris elmélet fogalmai a következők.
- A gázok állandó, véletlenszerű mozgásban lévő részecskéket tartalmaznak.
- Ezek a részecskék folyamatosan ütköznek egymással. Az ütközések teljesen rugalmasak.
- A gázmolekula térfogata elhanyagolható ahhoz a tartályhoz képest, amelyben a gáz van. De ezek a részecskék jelentős tömeggel rendelkeznek.
- A gázmolekulák között nincs intermolekuláris erő.
- A gáz átlagos kinetikus energiája arányos a gáz abszolút hőmérsékletével.
2. ábra: Tiszta ütközések a gázrészecskék között
A gázmolekulák mozgási energiája és sebessége közötti összefüggést az alábbiakban adhatjuk meg.
KE = ½.mv 2
Ahol KE a kinetikus energia, m egy gázrészecske tömege és v a gázmolekulák átlagos sebessége. De ezeknek a paramétereknek a mérése nehéz; így az egyenlet az alábbiak szerint módosul.
KE = 3 / 2.k B T
Ahol KE a kinetikus energia, k B a Boltzmann-állandó (1,381 × 10 -23 m 2 kg s -2 K -1), T pedig a gáz abszolút hőmérséklete (Kelvin-egységekben). Ez az egyenlet azt jelzi, hogy a gáz mozgási energiája közvetlenül arányos a gáz abszolút hőmérsékletével.
Mi a különbség az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Az anyag és a kinetikus molekuláris elmélet részecskemodellje |
|
| Az anyag részecskemodellje egy olyan modell, amely megmagyarázza a részecskék (atomok, molekulák vagy ionok) elrendeződését az anyag bizonyos szakaszában. | A kinetikus molekuláris elmélet olyan elmélet, amely jelzi a gázok fizikai tulajdonságait molekuláris szinten. |
| Alkatrészek | |
| Az anyag részecskemodellje leírja az anyag szilárd, folyékony és gázfázisainak tulajdonságait. | A kinetikus molekuláris elmélet leírja a gázok tulajdonságait. |
| Tartalom | |
| Az anyag részecskemodellje megmagyarázza a részecskék elrendezését szilárd anyagban, folyadékban vagy gázban. | A kinetikus molekuláris elmélet elmagyarázza a kinetikus energia és a gáz egyéb tulajdonságai közötti kapcsolatot. |
Összegzés - Az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet
A részecskemodell és a kinetikus molekuláris elmélet az anyag különböző fizikai tulajdonságait magyarázza. A részecskemodell az a modell, amely megmagyarázza a részecskék (atomok, molekulák vagy ionok) elrendeződését az anyag bizonyos szakaszában. A kinetikus molekuláris elmélet leírja a kinetikus energia és a gáz egyéb tulajdonságai közötti kapcsolatot. Az anyag részecskemodellje és a kinetikus molekuláris elmélet közötti legfontosabb különbség az, hogy az anyag részecskemodellje az anyag szilárd, folyékony és gázfázisainak tulajdonságait írja le, míg a kinetikus molekuláris elmélet a gázok tulajdonságait írja le.
