A Koaguláció és A Pelyhesítés Közötti Különbség A Vízkezelésben

Tartalomjegyzék:

A Koaguláció és A Pelyhesítés Közötti Különbség A Vízkezelésben
A Koaguláció és A Pelyhesítés Közötti Különbség A Vízkezelésben

Videó: A Koaguláció és A Pelyhesítés Közötti Különbség A Vízkezelésben

Videó: A Koaguláció és A Pelyhesítés Közötti Különbség A Vízkezelésben
Videó: Mitől nem fog bezöldülni a medence vize? Medencék vízkezelése - algás medencevíz. 2024, Lehet
Anonim

Fő különbség - Koaguláció vs flokkuláció a vízkezelésben

A vízkezelés fontos szempont, amely sok különböző lépést tartalmaz. Mivel a vízkezelés nagyon érzékeny és fontos folyamat, megköveteli mind fizikai, mind kémiai folyamatok jelenlétét. A vízminőség helyreállítása biztosított a vízkezelés során. Az alvadási és pelyhesítési lépések fontos szempontok a vízkezelés szempontjából, mivel hatékonyan lehetővé teszik a vízben lévő szuszpendált részecskék elválasztását. A koaguláció során az eljárás olyan koagulánst tartalmaz, amely képes destabilizálni a töltött részecskéket, amelyek nem oldódnak, míg a pelyhesítés hasonló destabilizációs folyamatot eredményez, amelyet fizikai keveréssel és szerves polimerek hozzáadásával érnek el. A koaguláció és a pelyhesítés közötti legfontosabb különbség a vízkezelésben az, hogy az alvadás kémiai folyamat, míg a pelyhesítés fizikai folyamat.

TARTALOM

1. Áttekintés és fő különbség

2. Mi a koaguláció a vízkezelésben

3. Mi a pelyhesítés a víztisztításban

4. A koaguláció és a pelyhesítés közötti hasonlóságok a víztisztításban

5. Egymás melletti összehasonlítás - Koaguláció vs pelyhesítés a vízkezelésben táblázatos formában

6 Összegzés

Mi az alvadás?

A koagulációt egyszerű szóval túrósodásnak vagy alvadásnak nevezzük. Kémiai szempontból ez egy olyan folyamatként magyarázható, amely destabilizálja a nem leülepedő részecskék töltéseit. Ez fontos lépés számos különféle biokémiai folyamatban. A koagulációt azonban főként a vízkezelési eljárások során alkalmazzák. Alvadás egyszerűen koaguláns hozzáadásával érhető el a táptalajhoz. Ez a részecskék összetapadását okozza. Ennek az eljárásnak a kémiáját tekintve koaguláns hozzáadása destabilizálja a részecske töltéseit. Ezt olyan koaguláns hozzáadásával érhetjük el, amelynek ellentétes töltése van a szuszpendált szilárd anyagéval szemben.

Ez semlegesíti a különböző részecskék töltését, amelyek nem tisztíthatók, beleértve az agyagot és más szerves anyagokat, amelyek a vízben szuszpendálva növelik a víz zavarosságát. A koagulánsok közé tartoznak az alumínium vagy a vas szervetlen sói. Ilyen például az alumínium-szulfát, alumínium-klorid, timsó és vas-szulfát. Ezek a sók képesek hidrolizálni a részecskéket oldhatatlan csapadékokká, amelyek összefogják a részecskéket.

A koaguláció és a pelyhesítés közötti különbség a vízkezelésben
A koaguláció és a pelyhesítés közötti különbség a vízkezelésben

01. ábra: Alvadás a vízkezelésben

A koagulánsok hozzáadása és a részecskék töltéseinek semlegesítése után a részecskék kölcsönhatásba léphetnek egymással és összetapadhatnak. Ezeket az összekapcsolt részecskéket mikroflokkoknak nevezik. De ezek a részecskék szabad szemmel nem láthatók. Ezt a lépést flokkuláció követi.

Mi a pelyhesítés?

A flokkuláció flokkok képződésével jár. Ez főleg a fizikai és mechanikai folyamat révén valósul meg, amely a már koagulált csomókkal összekapcsolódik. Ennek eredményeként nagy tömegű pelyhek képződnek, amelyek kezdetben felhőként jelennek meg, majd csapadékká alakulnak. A pelyhesítés a vízkezelési eljárások fontos lépése, amelyet mindig koagulációs lépés követ.

A flokkulációs eljárás során a már koagulált oldatot óvatosan összekeverjük. Ez lehetővé teszi a szubmikroszkópos mikroflokknak nevezett koagulált csomók méretének növekedését egy olyan szakaszig, ahol látható szuszpendált részecskékként jelennek meg. Ezért a nagy csomókat vagy a nagy csapadékot könnyen el lehetett választani és eltávolítani a közegből. A flokkuláció lassú keverési eljárása lehetővé teszi a mikroflokkok érintkezését egymással, ami intermikrofloc ütközéseket idéz elő.

Ezek az ütközések kötések kialakulását idézik elő a mikrocsoportok között, és nagyobb, látható részecskék képződését eredményezik. Amikor a keverés folytatódik, a pelyhes méret fokozatosan növekszik. Ezt a folyamatot nagy molekulatömegű szerves polimerek hozzáadása segíti. Ezeket koaguláns segédanyagoknak is nevezik. Szerves polimerek hozzáadása különböző szempontokat eredményez. Ez lehetővé teszi a flok áthidalását és megerősítését, ami megnöveli a floc súlyát, miközben növeli az ülepedés sebességét is.

A koaguláció és a flokkuláció közötti fő különbség a vízkezelésben
A koaguláció és a flokkuláció közötti fő különbség a vízkezelésben

02. ábra: Ivóvíz tisztítási folyamat

A flokkuláció akkor fejeződik be, amikor a flok eléri az optimális szilárdságot és méretet. Ez általában egy órát vesz igénybe, a közeg méretétől függően. A pelyhesítés befejezése után a víz alkalmas szétválasztási folyamatok elvégzésére.

Milyen hasonlóságok vannak a koaguláció és a pelyhesítés között a vízkezelésben?

  • A koaguláció és a pelyhesítés az ivás és a szennyvízkezelés két fő és fontos lépése.
  • Mindkét folyamat magában foglalja a különböző szuszpendált részecskék egyesülését.

Mi a különbség a koaguláció és a flokkuláció között a vízkezelésben?

Különböző cikk a táblázat előtt

Alvadás vs pelyhesítés a vízkezelésben

A koaguláció a vízkezelés fontos lépése, és koaguláns hozzáadásával jár a szuszpendált részecskék vízben való alvadásának fokozása érdekében. A pelyhesítés a vízkezelés másik fontos lépése, és a látható pelyhek mechanikai vagy fizikai keveréssel történő képződésével jár.
Folyamat típusa
Az alvadás kémiai folyamat. A flokkuláció fizikai folyamat.
Hozzáadott vegyületek
A koaguláció során koagulánsokat, például alumínium vagy vas szervetlen sóit adják, amelyek semlegesítik a szuszpendált részecskéket. Pelyhesítőszert, például szerves polimert alkalmaznak, amely a pelyhek áthidalásával és megerősítésével jár. Emellett növeli a pelyhek súlyát és növeli az ülepedés sebességét.
Fizikai keverés
A koaguláció nem jár fizikai keverési folyamattal. A pelyhesítés fizikai keveréssel jár.

Összegzés - Alvadás vs pelyhesítés a vízkezelésben

A víz kezelése nagyon érzékeny és fontos folyamat. Mind fizikai, mind kémiai folyamatok jelenlétét igényli. Az alvadási és pelyhesítési lépések fontos szempontok az ivás és a szennyvízkezelés összefüggésében, mivel lehetővé teszik a vízben jelen lévő szuszpendált részecskék hatékony elválasztását. A koaguláció kémiai folyamat, a pelyhesítés fizikai folyamat. A koaguláció során egy olyan koagulánst alkalmaznak, amely képes destabilizálni a nem ülepedhető töltött részecskéket, míg a pelyhesítés hasonló destabilizációs folyamatot eredményez, amelyet fizikai keveréssel és szerves polimerek hozzáadásával. Ez a különbség a koaguláció és a pelyhesítés között.

Töltse le a Koaguláció vs pelyhesítés a vízkezelésben PDF verzióját

A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. A koaguláció és a pelyhesítés közötti különbség a vízkezelésben

Ajánlott: