Mitokondria vs Plasztidok
A mitokondriumok (szinguláris - mitokondrium) és a plasztidák két fontos membránhoz kötött organellum, amelyek az eukarióta sejtekben (szervezett magot tartalmazó sejtek) találhatók. A mitokondrium az a hely, ahol a sejt a cukormolekulákat felhasználva nagy energiát tartalmazó molekulákat állít elő adenozin-trifoszfátnak (ATP), és ezt a folyamatot légzésnek nevezik. A plasztidok úgy vesznek részt az energiatermelésben, hogy a napfény abszorbeálódik zöld színű pigmentjükbe, klorofillá, és cukrokká alakítják őket, és ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezik. Mindkét organellának megvan a maga DNS-je és kicsi (70-es) riboszómái. Ezért a tudósok úgy vélik, hogy a mitokondriumok és a plasztidok 1,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek egy endoszimbiózis nevű eseményen keresztül. Vagyis a prokarióta sejtek (azok a sejtek, amelyek nem rendelkeznek szervezett maggal) elnyelik a fotoszintetikus baktériumokat, és visszatartják a sejtben. Ezek a plasztidok azonban nem fordulnak elő állati, gombák vagy prokarióta sejtekben.
Plasztidok
A plasztidok kezdetben a sejtekben fordulnak elő, differenciálatlan formájukban, amelyeket proplastidoknak neveznek. A szövetektől függően különböző típusúak lehetnek, például kloroplasztok, amiloplasztok, kromoplasztok vagy leukoplasztok. A kloroplasztok a legelterjedtebb plasztidok, és a növények és az algák minden zöld részében megtalálhatók. Az amiloplasztok egy másik típusú plasztidok, amelyek granulátumként tárolják a polimerizált cukrokat (keményítőt). Ezek nem fotoszintetikus szövetekben találhatók, mint például a gyökerek, kéreg és fa. Van még egyfajta plasztida, az úgynevezett kromoplasztok, amelyek színt adnak a különféle szöveteknek. A szín a különböző színű lipidek felhalmozódásának eredményeként jön létre a plasztidokban. Például élénkpiros szín az almában, narancssárga a narancsban stb. A citoplazmában színtelen plasztidok is találhatók. Ezek lehetnek proplastidok vagy amiloplasztok. Ezért ezeket a színtelen plasztidákat leukoplasztoknak nevezzük.
Mitokondria
A sejtek energiát keményítő vagy cukor formájában tárolnak. Ha a sejteknek energiára van szükségük, ezeket a molekulákat ATP-vé alakítják a mitokondriumban. A mitokondriumoknak két membránja van, úgynevezett külső és belső membrán. A külső membrán megadja az organelle alakját és merevségét. A belső membrán erősen hajtogatott szerkezet, amely cristae (egyes, crista) nevű lapokat vagy csöveket állít elő. A légzéshez szükséges számos enzim a cristae belsejében található. A cristae közötti folyadékot mátrixnak nevezzük.
Mi a különbség a mitokondrium és a plasztid között?
Van néhány különbség ebben a két organellában;
• A plasztidok csak a növényi és az algasejtekben fordulnak elő, de a mitokondriumok az összes eukarióta sejtben megtalálhatók.
• A mitokondriumok kisebbek, mint a kloroplasztok: a mitokondrium átmérője kb. 1 μm, hossza pedig legfeljebb 5 μm, míg a kloroplaszt átmérője 4-6 μm.
• A mitokondrium fő funkciója a sejtlégzés, de a plasztidák számos funkcióval járnak, például a cukor termelésében, és ideiglenesen keményítőként tárolják őket, keményítőt és lipideket tárolnak.
• A mitokondriumok száma sejtenként nagyobb, mint a kloroplasztik száma. Ez azt jelenti, hogy sejtenként a mitokondrium 100-10 000, míg a kloroplaszt növényi sejtenként körülbelül 50.
• Mindkettő saját maga készíthet példányt felosztás útján.
Olvass tovább:
1. Különbség a mitokondriális DNS és a nukleáris DNS között
