Fő különbség - MS vs Parkinson-kór
Az SM és a Parkinson-kór a központi idegrendszert érintő két betegség. A szklerózis multiplex (MS) egy krónikus autoimmun, T-sejt által közvetített gyulladásos betegség, amely befolyásolja a központi idegrendszert. Másrészt a Parkinson-kór olyan mozgászavar, amelyet az agy dopaminszintjének csökkenése jellemez. Bár az SM autoimmun rendellenesség, a Parkinson-kór patogenezisében nincs immunkomponens. Ez a legfontosabb különbség az SM és a Parkinson-kór között.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi az SM
3. Mi a Parkinson-kór
4. Az SM és a Parkinson-kór közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - MS vs Parkinson-kór táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi az MS?
A szklerózis multiplex egy krónikus autoimmun, T-sejt által közvetített gyulladásos betegség, amely befolyásolja a központi idegrendszert. Az agyban és a gerincvelőben többféle demielinizáció található. Az SM előfordulása magasabb a nők körében. Az SM többnyire 20 és 40 éves kor között fordul elő. A betegség prevalenciája a földrajzi régió és az etnikai háttér függvényében változik. Az MS három leggyakoribb bemutatása;
- optikai neuropathia
- agytörzsi demielinizáció, és
- gerincvelő elváltozások
Az SM-ben szenvedő betegek hajlamosak más autoimmun rendellenességekre. A genetikai és a környezeti tényezők egyaránt befolyásolják a betegség patogenezisét.
Patogenezis
A T-sejtek által közvetített gyulladásos folyamat főleg az agy és a gerincvelő fehérállományában fordul elő, demyelinizációs plakkokat produkálva. 2-10 mm méretű plakkok találhatók általában a látóidegekben, a periventrikuláris régióban, a corpus callosumban, az agytörzsben és annak kisagyi kapcsolataiban és a nyaki zsinórban.
SM-ben a perifériás myelinizált idegeket közvetlenül nem befolyásolja. A betegség súlyos formájában állandó axonális pusztulás következik be, amely progresszív fogyatékosságot eredményez.
A sclerosis multiplex típusai
- Relapszus-remisszió MS
- Másodlagos progresszív SM
- Elsődleges progresszív SM
- Relapszusos-progresszív SM
Gyakori jelek és tünetek
- Fájdalom a szemmozgásokon
- A központi látás enyhe ködösítése / színtelítettség / sűrű központi scotoma
- Csökkentett vibráció és propriocepció a lábakban
- Ügyetlen kéz vagy végtag
- Bizonytalanság a járásban
- A vizelet sürgőssége és gyakorisága
- Neuropátiás fájdalom
- Fáradtság
- Spaszticitás
- Depresszió
- Szexuális diszfunkció
- Hőmérséklet-érzékenység
A késői SM-ben súlyos, gyengítő tünetek, optikai atrófia, nystagmus, spasztikus tetraparesis, ataxia, agytörzs jelei, pseudobulbaris bénulás, vizeletinkontinencia és kognitív károsodások láthatók.
01. ábra: MS
Diagnózis
Az SM diagnosztizálása akkor végezhető el, ha a beteget 2 vagy több roham érte a központi idegrendszer különböző részein. Az MRI a klinikai diagnózis megerősítéséhez használt standard vizsgálat. CT és CSF vizsgálat elvégezhető a diagnózis további alátámasztására, ha szükséges.
Menedzsment
Nincs végleges gyógymód az SM-re. De számos immunmoduláló gyógyszert vezettek be az SM gyulladásos relapszáló-remitáló szakaszának lefolyásának módosítására. Ezeket a betegségeket módosító gyógyszerek (DMD) néven ismerjük. A béta-interferon és a glatiramer-acetát példák ilyen gyógyszerekre. A gyógyszeres terápián kívül olyan általános intézkedések, mint a fizioterápia, a beteg támogatása multidiszciplináris csoport segítségével és a foglalkozási terápia, nagymértékben javíthatják a beteg életszínvonalát.
Prognózis
A sclerosis multiplex prognózisa kiszámíthatatlan módon változik. A kezdeti bemutatáskor a magas MR elváltozás terhelése, a magas relapszus arány, a férfi nem és a késői megjelenés általában rossz prognózissal jár. Néhány beteg továbbra is normális életet él, látható fogyatékosság nélkül, míg mások súlyosan fogyatékossá válhatnak.
Mi a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór olyan mozgászavar, amelyet az agy dopaminszintjének csökkenése jellemez. Ennek az állapotnak az oka továbbra is ellentmondásos. A Parkinson-kór kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen megnő. A betegség családi öröklődését még nem sikerült azonosítani.
Patológia
A Parkinson-kórban megfigyelhető morfológiai változások a Lewy-testek megjelenése és a dopaminerg neuronok elvesztése a középagyak substantia nigra régiójának pars compacta-jában.
Klinikai szolgáltatások
- Lassú mozgások (bradykinesia / akinesia)
- Pihentető remegés
- A végtagok ólomcső-merevsége, amelyet a klinikai vizsgálat során azonosítottak
- Lehajolt testtartás és csoszogó járás
- A beszéd csendessé, homályossá és lapossá válik
- A betegség késői stádiumában kognitív zavarok is kialakulhatnak
02. ábra: Parkinson-kór
Diagnózis
Nincs laboratóriumi vizsgálat a Parkinson-kór pontos azonosítására. Ezért a diagnózis kizárólag a klinikai vizsgálat során felismert jeleken és tüneteken alapul. Az MRI képek a legtöbb esetben normálisnak tűnnek.
Kezelés
A beteget és a családot oktatni kell az állapotról. A motoros tünetek enyhíthetők olyan gyógyszerek alkalmazásával, mint a dopamin receptor agonisták és a levodopa, amelyek helyreállítják az agy dopamin aktivitását. Az alvászavarokat és a pszichotikus epizódokat megfelelően kezelni kell.
A dopamin-antagonisták, például a neuroleptikumok, Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket válthatnak ki, amelyekben együttesen Parkinsonismusnak nevezik őket.
Mi a hasonlóság az SM és a Parkinson-kór között?
Mindkét betegség befolyásolja a központi idegrendszert
Mi a különbség az SM és a Parkinson-kór között?
Különböző cikk a táblázat előtt
MS vs Parkinson-kór |
|
| A szklerózis multiplex egy krónikus autoimmun, T-sejt által közvetített gyulladásos betegség, amely befolyásolja a központi idegrendszert. | A Parkinson-kór olyan mozgászavar, amelyet az agy dopaminszintjének csökkenése jellemez. |
| Okoz | |
| Az agy és a gerincvelő idegeinek demielinizációja a betegség kóros alapja. | A Parkinson-kór oka az agy dopaminszintjének csökkenése. |
| Klinikai szolgáltatások | |
|
Az SM gyakori jelei és tünetei:
Késő SM-ben az optikai atrófia, a nystagmus, a spasztikus tetraparesis, az ataxia, az agytörzs jelei, a pseudobulbaris bénulás, a vizeletinkontinencia és a kognitív károsodás súlyos gyengítő tünetei láthatók. |
A Parkinson-kór klinikai jellemzői:
A betegség késői szakaszában a páciens kognitív zavarokat is kialakíthat |
| Diagnózis | |
| Az MRI az SM diagnózisában alkalmazott standard vizsgálat. Ezen felül a CT a rendelkezésre álló lehetőségektől függően is használható. | Nincs laboratóriumi vizsgálat a Parkinson-kór pontos azonosítására. Ezért a diagnózis kizárólag a klinikai vizsgálat során felismert jeleken és tüneteken alapul. Az MRI képek a legtöbb esetben normálisnak tűnnek. |
| Gyógyszer | |
| Betegséget módosító gyógyszereket, például béta-interferont és glatiramert alkalmaznak az SM kezelésében. | A motoros tüneteket levodopa és dopamin agonistákkal kezelik. |
| Genetikai hajlam | |
| Van egy genetikai hajlam. | Nincs bizonyíték arra, hogy genetikai hajlamra utalna. |
Összegzés - MS vs Parkinson-kór
A szklerózis multiplex egy krónikus autoimmun, T-sejt által közvetített gyulladásos betegség, amely a központi idegrendszert érinti. A Parkinson-kór olyan mozgászavar, amelyet az agy dopaminszintjének csökkenése jellemez. A sclerosis multiplex, amint a definíciója kimondja, autoimmun betegség, de a Parkinson-kór nem autoimmun betegség. Ez a fő különbség az SM és a Parkinson-kór között.
Az MS vs Parkinson-kór PDF-verziójának letöltése
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzések szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség az MS és a Parkinson között
