Fő különbség - Költségmodell vs Átértékelési modell
A bekerülési modellt és az átértékelési modellt az IAS 16 „Ingatlanok, gépek és berendezések” standard határozza meg, és két lehetőségként említik őket, amelyeket a vállalkozások felhasználhatnak a forgóeszközök újraértékeléséhez. A bekerülési modell és az átértékelési modell közötti legfontosabb különbség az, hogy a forgóeszközök értékét az eszközök bekerülési áron értékelik a bekerülési érték modell szerint, míg az eszközöket valós értéken (a piaci érték becslése) mutatják be az átértékelési modell szerint.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. A forgóeszközök kezelése
3. Mi a költségmodell
4. Mi az átértékelési modell
5. Egymás melletti összehasonlítás - Költségmodell vs átértékelési modell
6. Összefoglalás
A nem forgóeszközök kezelése
Az újraértékeléshez használt intézkedéstől függetlenül az összes befektetett eszközt kezdetben bekerülési értéken kell elszámolni. Ez magában foglalja az eszköz működési állapotának elérése érdekében felmerült összes költséget, hogy az eszköz rendeltetésszerű felhasználása teljesüljön, és magában foglalja,
- A helyszín előkészítésének költsége
- Szállítási és kezelési költség
- A telepítés költsége
- Szakmai díjak építészek és mérnökök számára
- Az eszköz eltávolításának és a webhely helyreállításának költsége
Mi a költségmodell
A bekerülési érték modell szerint az eszközt a nettó könyv szerinti értéken (a halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékkel) kell megjeleníteni. Az értékcsökkenés az eszköz gazdasági hasznos élettartamának csökkenését kell elszámolni. Ezeket az értékcsökkenési költségeket egy külön számlára, az úgynevezett „halmozott értékcsökkenési számlára” gyűjtik be, és egy eszköz adott időpontban érvényes nettó könyv szerinti értékének azonosítására használják.
Például az ABC Ltd. 50 000 dollárért vásárolt járművet áruk szállítására, és a felhalmozott értékcsökkenés 2016.12.31-én 4500 dollár. Így az adott nap nettó könyv szerinti értéke 45 500 USD.
A bekerülési modell alkalmazásának legfőbb előnye, hogy nem lesznek torzítások az értékelésben, mivel a befektetett eszközök költsége könnyen elérhető; így ez egy meglehetősen egyértelmű számítás. Ez azonban nem biztosítja a befektetett eszközök pontos értékét, mivel az eszközök ára valószínűleg idővel változik. Ez különösen igaz a befektetett eszközökre, például az ingatlanokra, ahol az árak folyamatosan emelkednek.
Pl. Az Egyesült Királyság Aylesbury-i ingatlanárai 21,5% -ra emelkedtek 2016-ban
1. ábra: A brit ingatlanárak növekedése
Mi az átértékelési modell
Ez a modell más néven az eszközértékelés „piaci értéken alapuló” megközelítése vagy „valós érték” módszere, az általánosan elfogadott számviteli gyakorlattal (GAAP) összhangban. E módszer szerint a forgóeszköz értékcsökkenéssel csökkentett átértékelt értéken kerül elszámolásra. A módszer gyakorlása érdekében a valós értéket megbízhatóan kell értékelni. Ha a társaság nem tud ésszerű valós értéken származtatni, akkor az eszközt az IAS 16 bekerülési érték modellje alapján kell értékelni, feltételezve, hogy az ingatlan viszonteladási értéke nulla, ahogy azt az IAS 16 előírja.
Ha az átértékelés értéknövekedést eredményez, azt az egyéb átfogó jövedelemben kell jóváírni, és a saját tőkében kell elszámolni az „átértékelési többlet” elnevezésű külön tartalékban. Az átértékelés eredményeként bekövetkező csökkenést ráfordításként kell elszámolni, amennyiben az meghaladja az átértékelési többletben korábban jóváírt bármely összeget. Az eszköz elidegenítésekor az esetleges átértékelési többletet közvetlenül az eredménytartalékba kell átvinni, vagy az átértékelési többletben maradhat. Mindkét modell szerinti forgóeszközöket értékcsökkenésnek kell alávetni, hogy a hasznos élettartam csökkenjen.
Az IAS 16 szerint, ha egy eszközt átértékelnek, az adott eszközosztály összes eszközét át kell értékelni. Például, ha a vállalatnak három épülete van, és ezt a modellt szeretné gyakorolni, akkor mindhárom épületet át kell értékelni.
A vállalatok számára ennek a megközelítésnek az elsődleges oka annak biztosítása, hogy a befektetett eszközök piaci értéken szerepeljenek a pénzügyi kimutatásokban, ezáltal pontosabb képet nyújt, mint a költségmodell. Ez azonban költséges gyakorlat, mivel az átértékelést rendszeres időközönként el kell végezni. Ezenkívül a menedzsment időnként elfogult lehet, és magasabb átértékelt összeget rendelhet az eszközökhöz, amelyek meghaladják az ésszerű piaci értéket, ami így túlbecsülést eredményez.
Mi a különbség a költségmodell és az átértékelési modell között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Költségmodell vs átértékelési modell |
|
| A bekerülési modellben az eszközöket a megszerzésükkor felmerült költségen értékelik. | Az átértékelési modellben az eszközök valós értéken jelennek meg (a piaci érték becslése). |
| Eszközök osztálya | |
| Az osztály nem valósul meg ebben a modellben. | Az egész osztályt át kell értékelni. |
| Értékelési gyakoriság | |
| Az értékelést csak egyszer hajtják végre | Az értékeléseket rendszeres időközönként végezzük. |
| Költség | |
| Ez kevésbé költséges módszer. | Ez költséges a költségmodellhez képest. |
Összegzés - Költségmodell vs átértékelési modell
Bár van különbség a bekerülési modell és az átértékelési modell között, a vezetés döntése alapján dönthet arról, hogy melyik módszert kell alkalmazni, mivel a számviteli standardok elfogadják mindkét módszert. Az átértékelési modell gyakorlása szempontjából a fő kritériumnak a megbízható piaci becslés rendelkezésre állásának kell lennie. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megvizsgáljuk a hasonló jellegű befektetett eszközök piaci árait, hogy megbízható értéket érjünk el. Ha a vállalat egy kevésbé bonyolult modellt preferál, használhatja a költségmodellt, ami meglehetősen egyszerű.
