Fő különbség - Monologikus vs párbeszédes kommunikáció
Noha a kommunikáció kifejezés két vagy több ember közötti interakciót és az információ továbbítását jelenti, a kommunikáció nem mindig valósul meg tisztességesen. A monológiai és párbeszédes kommunikáció kétféle kommunikációs mintát ír le. A legfontosabb különbség a monológiai és a párbeszédes kommunikáció között a beszélő és a hallgató közötti interakcióban rejlik; a monológiai kommunikáció során az egyik ember beszél, míg a másik hallgat, míg a párbeszédes kommunikációban a beszélő és a hallgató szerepe felcserélődik a résztvevőkön belül.
Mi a monológiai kommunikáció?
Egyszerű szavakkal, a monológiai kommunikáció olyan eseményként írható le, amikor az egyik ember beszél, a másik pedig hallgat. A résztvevők között azonban nincs valós interakció, mivel a kommunikáció csak egyirányú. A monológ kommunikátort csak a saját céljai érdeklik, és a hallgató hozzáállása és érzései iránti érdektelensége vagy aggodalma nincs. A kommunikátor azt is megmutathatja, hogy vonakodik beszélni vagy meghallgatni a másik ember ötleteit. Gyakran negatív személyes megítéléseket és negatív kritikákat fogalmaz meg a hallgatóval kapcsolatban. A monológ kommunikátor arra is kérheti a hallgatót, hogy pozitív dolgokat mondjon magáról (a kommunikátorról).
Johannsen (1996) szerint a monológ kommunikátor megkísérli „parancsolni, kényszeríteni, manipulálni, meghódítani, elkápráztatni, becsapni vagy kihasználni”. Nem vesz komolyan másokat, mivel másokat kizsákmányolandó „dolgoknak” tekint. A monologikus kommunikációban a hangsúly nem a hallgatóság vagy a hallgató valós szükségletein van, hanem a kommunikátor üzenetén és célján. A kommunikátornak csak válaszainak vagy visszajelzései szükségesek a hallgatóktól céljainak megvalósítása érdekében, nem pedig a közönség segítésében a nem egyértelmű pontok megértésében vagy tisztázásában. Ezenkívül a monológ kommunikátorok felsőbbrendű és gyakran leereszkedő attitűddel rendelkeznek a hallgatóság felé.
Összességében elmondható, hogy a monológ kommunikáció irányítást és manipulációt tartalmaz, és nincs valós interakció a kommunikációban részt vevő két ember között.
Mi az a párbeszédes kommunikáció?
A dialóg kommunikáció olyan interakció, ahol minden érintett személy előadó és hallgató szerepét egyaránt betölti. Más szavakkal, ez egy olyan kommunikáció, ahol mindenkinek van esélye kifejezni magát. A kölcsönös megértés és empátia a párbeszédes kommunikáció jellemzője. Az ilyen típusú kommunikációban mély aggodalom és tisztelet övezi a másik embert és a köztük fennálló viszonyt.
Ebben a fajta interakcióban a hallgatóknak és az előadóknak joguk van saját döntéseiket kényszerítés, nyomás, félelem és büntetés fenyegetése nélkül. A párbeszédes kommunikátorok kerülik a negatív kritikát és a negatív személyes megítélést, és helyettük pozitív kritikát alkalmaznak. A kommunikátorok mindig hajlandóak egymásra figyelni, és jelzik a részvételt olyan jelzések megadásával, mint a nonverbális cselekvések, parafrázisok, megállapodások kifejezése stb. A párbeszédes kommunikátor szintén nem manipulálja a beszélgetést céljainak elérése érdekében.
Mi a különbség a monológiai és a párbeszédes kommunikáció között?
Interakció típusa:
Monológiai kommunikáció: Az egyik ember beszél, a másik pedig hallgat.
Dialóg kommunikáció: Minden résztvevő lehetőséget kap a beszédre és a hallgatásra.
Tisztelet és aggodalom:
Monologikus kommunikáció: A többi résztvevőt nem érinti aggodalom és tisztelet.
Dialóg kommunikáció: Aggodalom és tisztelet van a többi résztvevő iránt.
Kritika:
Monológ kommunikáció: A monológ kommunikátor negatív kritikát, negatív személyes megítéléseket ad másoknak, de azt szeretné, ha más pozitívan kommentálná.
Dialóg kommunikáció: A dialóg kommunikátor pozitív kritikát ad negatív kritika, negatív személyes ítéletek helyett.
Vezérlés és manipuláció:
Monológ kommunikáció: A monológ kommunikátor manipulációt és irányítást használ.
Dialóg kommunikáció: A dialóg kommunikátorok nem használnak manipulációt és irányítást.
