Fő különbség - Kutatás vs problémamegoldás
A kutatás és a problémamegoldás két olyan fogalom, amelyek gyakran zavaróak lehetnek, bár e két folyamat között kulcsfontosságú különbség van. A zavart abból adódik, hogy a kutatásnak és a problémamegoldásnak egyaránt közös tényezője van. Ez a probléma. A kutatás során az adatok összegyűjtésével és az adatok elemzésével próbálunk megválaszolni a kutatási problémát. A problémamegoldásban arra összpontosítunk, hogy megoldást találjunk egy már azonosított problémára. A legfontosabb különbség a kutatás és a problémamegoldás között az, hogy míg a problémamegoldásban az egyén már rendelkezik a szükséges információkkal a döntés meghozatalához vagy a megoldás kidolgozásához, addig a kutatásban a kutatónak össze kell gyűjtenie az információkat, mielőtt válaszolna a kutatási problémára.
Mi az a kutatás?
A kutatás olyan folyamatra utal, amelyben a kutató az adatok összegyűjtésével és elemzésével megpróbálja megválaszolni a kezdetben létrehozott kutatási problémát. Kutatásokat végeznek mind a természettudományi, mind a társadalomtudományokban. Ezeket azzal a szándékkal hajtjuk végre, hogy választ találjunk a kutatási problémára. A kutatás során az első lépés a megfelelő kutatási probléma azonosítása. Ennek alapján a kutató kutatási kérdéseket és célkitűzéseket dolgoz ki. Ezután szakirodalmi áttekintést végez, hogy jobban megértse a problémát, és meghatározza, hogy más kutatók hogyan végezték kutatásukat. Ezen ismeretek alapján a kutató elkészítené módszertanát.
A kutatás módszertanához azonosítana egy mintát az adatgyűjtéshez, valamint a módszerekhez és technikákhoz. Az adatok összegyűjtése után a kutató elemzi ezeket az adatokat, hogy megírja a kutatási jelentést. Ebben a jelentésben nemcsak az összegyűjtött adatokat magyarázza el, hanem a kutató végső elemzését is.
Mi a problémamegoldás?
A problémamegoldás olyan folyamat, amelyben az egyén meghatároz egy problémát, meghatározza a lehetséges megoldásokat és értékeli a megoldásokat, hogy megtalálják a problémára a leghatékonyabb megoldást. A problémamegoldás nemcsak az egyetemi tudományágakra korlátozódik, hanem az ipari környezetben is létfontosságú. A szervezetekben a vezetők gyakran problémamegoldási feladatokkal találkoznak.
Itt először az egyénnek meg kell határoznia a problémát, és szélesebb körű megértést kell kapnia arról. Mivel az információ már rendelkezésre áll, sokkal könnyebb megtalálni a probléma különböző megoldásait. Ezután értékelnie kell az egyes megoldásokat, és el kell döntenie a probléma leghatékonyabb megoldását. Amint megfigyelheti, bár mind a kutatás, mind a problémamegoldás a probléma körül áll, a folyamatok, amelyekben befejeződnek, különböznek egymástól.
Mi a különbség a kutatás és a problémamegoldás között?
A kutatás és a problémamegoldás definíciói:
Kutatás: A kutatás olyan folyamatra utal, amelyben a kutató az adatok összegyűjtésével és elemzésével megpróbálja megválaszolni az eredetileg létrehozott kutatási problémát.
Problémamegoldás: A problémamegoldás olyan folyamat, amelyben az egyén meghatároz egy problémát, azonosítja a lehetséges megoldásokat és értékeli a megoldásokat, hogy megtalálják a problémára a leghatékonyabb megoldást.
A kutatás és a problémamegoldás jellemzői:
Tudományos:
Kutatás: A kutatás tudományos.
Problémamegoldás: A problémamegoldás nem mindig lehet tudományos.
Folyamat:
Kutatás: A kutatás során van egy sajátos folyamat, amely a kutatási probléma azonosításával kezdődik, és az adatok elemzésével fejeződik be, hogy megválaszolja a kutatási problémát, így kutatási jelentés állítható össze.
Problémamegoldás: A problémamegoldásban a folyamat a probléma meghatározásával és az azonosított stratégia vagy megoldás megvalósításával kezdődik.
Mintavétel:
Kutatás: A kutatás során az információk összegyűjtéséhez mintára van szükség.
Problémamegoldás: A problémamegoldás során előfordulhat, hogy nem szükséges minta, mivel az információ már rendelkezésre áll.
Hipotézis:
Kutatás: A legtöbb kutatásban, különösen a természettudományokban, hipotézist építenek fel.
Problémamegoldás: A problémamegoldásban nem feltétlenül szükséges a hipotézis.
Kép jóvoltából:
1. A RadioFan „NASA LRC anyagkutató laboratóriuma” - LRC Tweetup. [CC BY-SA 3.0] a Commons-on keresztül
2. Problémamegoldási ciklus: Prana Fistianduta (saját munka) [CC BY-SA 3.0], a Wikimedia Commonson keresztül
