Fő különbség - Kapitalizmus vs demokrácia
A kapitalizmus és a demokrácia két rendszer a modern világban, amelyek között egyértelmű különbség állapítható meg. E két fogalom jelentősége és figyelme viszonylag óriási, mivel a modern társadalom számára szükséges. Azonban könnyen összekeverhető a kapitalizmus és a demokrácia közötti különbség. Ezért lenne a legjobb, ha a két szót magában az elején definiálnánk. A kapitalizmus egy olyan rendszert jelent, amelyben az ország kereskedelmét és iparát magántulajdonosok ellenőrzik. A kapitalizmus megjelenése és hatalmas növekedése nyilvánvaló a világ történetének felkutatásakor. Másrészt a demokrácia egy olyan kormányzati formát jelent, amelyben az embereknek beleszólásuk van abba, hogy kinek legyen hatalma. A fő különbség a kapitalizmus és a demokrácia között az, hogy míg a kapitalizmus az állam gazdaságára vonatkozik,a demokrácia a politikára vonatkozik.
Mi a kapitalizmus?
Az Oxfordi angol szótár szerint a kapitalizmus egyszerűen olyan rendszerként definiálható, amelyben az ország kereskedelmét és iparát magántulajdonosok ellenőrzik. A hagyományos társadalmakban a kapitalista vonások nem sokban voltak nyilvánvalóak. Az iparosítás után virágzott a tőkés vállalkozás. Ezen a kapitalista gazdaságon belül a termelés egy kisebb kisebbség tulajdonában volt. A társadalom dolgozóinak többsége sem az árutermelés, sem a tulajdonjog felett nem rendelkezett.
Ebben a folyamatban a monetáris érték jelentőségre tett szert, amikor a munkavállalókat munkára alkalmazták. Ezeknek az egyéneknek elviselhetetlen körülmények között kellett dolgozniuk hosszú órákon keresztül, amelyek végén egy kis összeget fizettek nekik. Ez egyszerű géppé redukálta az emberi lény állapotát. A munkavállalókat a túlzott terhelés, az olyan ellátások hiánya szenvedte el, mint az egészség és a pihenés. Bizonyos helyzetekben az emberek egy gazdasági recesszió miatt kimaradtak.
Noha a kapitalizmus veszélyes körülményei az évek során bizonyosan javultak, a szociológusok kiemelik, hogy a munkavállaló elidegenedett munkájától és társadalmától. A korabeli viszonyok figyelembevételével a kapitalizmus növekedése annyira elterjedt, hogy a társadalom egyik alappillérévé vált.
Mi a demokrácia?
Továbblépve a demokrácia fogalmára, meghatározható olyan kormányzati formaként, amelyben az embereknek beleszólásuk van abba, hogy kinek kell hatalommal rendelkeznie. Seymour Lipset tovább magyarázza, hogy a demokrácia mint politikai rendszer rendszeres alkotmányos lehetőségeket kínál a kormánytisztviselők megváltoztatására, valamint egy olyan társadalmi mechanizmust, amely lehetővé teszi a lakosság minél nagyobb részének a főbb döntések befolyásolását azáltal, hogy a politikai tisztségre pályázók közül választ.
A demokrácia gondolata a modern állam koncepciójával lép a politikai színtérre. Korábban, hagyományosabb körülmények között, az emberek uralma a monarchián keresztül zajlott. Úgy vélték, hogy a monarchiának abszolút hatalma van, és nem úgy választották meg, mint ma. Ki kell azonban emelni, hogy bár a demokrácia széles körben megalapozott, nem mindenhol figyelhető meg. Bizonyos helyzetekben is vannak olyan kiskapuk a politikai rendszerben, ahol a demokrácia kudarcot vall. Ez rávilágít arra, hogy egyértelmű különbség van a kapitalizmus és a demokrácia között. Ez a különbség a következőképpen foglalható össze.
Mi a különbség a kapitalizmus és a demokrácia között?
A kapitalizmus és a demokrácia meghatározása:
Kapitalizmus: Ez egy olyan rendszer, amelyben az ország kereskedelmét és iparát magántulajdonosok ellenőrzik.
Demokrácia: Ez egy olyan kormányzati forma, amelyben az embereknek beleszólásuk van abba, hogy kinek legyen hatalma.
A kapitalizmus és a demokrácia jellemzői:
Relevancia:
Kapitalizmus: A kapitalizmus kapcsolódik a gazdasághoz.
Demokrácia: A demokrácia összefügg a politikával.
Erő:
Kapitalizmus: A munkavállalók többnyire tehetetlenek a kapitalizmus nagyon strukturáltsága miatt.
Demokrácia: Az egyénnek nagy hatalma van az ország politikai menetrendjében.
Változás:
Kapitalizmus: Bár a munkakörülmények minden bizonnyal javultak az évek során, az egyéni képesség a változás megvalósítására meglehetősen minimális.
Demokrácia: Az egyén változásokat idézhet elő, mivel a nagy népesség befolyásolja az állami szintű döntéseket.
Kép jóvoltából: Northwestern Litho „McKinley Prosperity”. Co, Milwaukee [Public Domain] a Commons által Rama „Election MG 3455” -en keresztül - Saját munka. [CC BY-SA 2.0] fr a Commons-on keresztül
