Visszafizetési és nem igénybevételi adósság
Amikor egy bank vagy pénzügyi intézmény hitelt nyújt, akkor a hitel fedezetéül egy eszközt kell elzálogosítani, amely általában az az eszköz vagy ingatlan, amelyet a kölcsönalapok felhasználására fordítottak. A banknak elzálogosított biztosítékot a bank a veszteségek megtérítésére használja fel arra az esetre, ha a hitelfelvevő elmulasztja hitelfizetéseit, és nem képes teljesíteni kötelezettségeit. Ily módon a fedezetek biztosítóként működnek a hitelezők számára. A bank különböző típusú hiteleket adhat különböző célokra. Ezek a kölcsönök két típusra oszthatók; igénybevétel és nem igénylés. A cikk egyértelmű magyarázatot ad a két különböző típusú adósságra, és elmagyarázza a regressziós és a regressziós adósság hasonlóságait és különbségeit.
Mi az a visszafizetési tartozás?
A regressziós adósság olyan kölcsön, amelynek fedezetéül egy eszközt vagy ingatlant zálogba adnak. Abban az esetben, ha a hitelfelvevő nem teljesíti kölcsönét, a hitelezőnek jogában áll lefoglalni a fedezetet és behajtani tartozását az eszköz értékesítési bevételeiből. Ha azonban az eszközből származó bevétel nem elegendő a kölcsön összegének visszaszerzéséhez, akkor a hitelező lefoglalhatja a hitelfelvevő egyéb eszközeit, például a bankszámlaegyenleget, fizetéseket, házakat, járműveket stb. a hatóság a teljes esedékes összeg behajtására azáltal, hogy a hitelfelvevő tulajdonában lévő egyéb eszközök után jár.
Mi az a nem igényelhető adósság?
A nem igényelhető adósság pontosan ellentéte a regressziós adósságnak. Ha a hitelfelvevő nem fizeti meg kölcsönét, a hitelező a fedezetként zálogba vett eszközt felhasználhatja a fennálló tartozások behajtására, azonban a hitelezőnek nincs hatásköre a hitelfelvevő birtokában lévő egyéb eszközök után lépni. Ha az elzálogosított eszköz nem fedezi a kölcsön teljes összegét, a hitelezőnek nincs más lehetősége, mint hogy viselje a veszteséget. A vissza nem igényelhető hitelt előnyben részesíti a hitelfelvevő, mivel biztonságérzetet nyújt, hogy a hitelező nem foglalhat le semmilyen más ingatlant, amely a hitelfelvevő tulajdonában van, és adósságkötelezettségei a biztosítékként elzálogosított eszközzel végződnek. Másrészről a nem igényelhető adósságok nem kedvezőek egy olyan hitelező számára, akinek esetleg el kell viselnie a veszteség egy részét.
Mi a különbség a regressziós adósság és a nem regressziós adósság között?
Az adósságfajták közötti különbség azokban az eszközökben rejlik, amelyekben a hitelező a veszteségek megtérülése érdekében részt vehet abban az esetben, ha a hitelfelvevő elmulasztja hitelfelvételeinek teljesítését. Mind a regressziós, mind a regressziós adósságok esetében a hitelező a fedezetként elzálogosított eszköz eladásával képes megtéríteni a veszteségeket. Abban az esetben azonban, ha az elzálogosított eszköz nem fedezi a teljes hitelösszeget, a visszafizetési adósság alapján a hitelező opciói kedvezőbbek, mint a nem igényelhető adósság esetén. Regisztrációs adósság esetén a hitelező a hitelfelvevő tulajdonában lévő egyéb eszközöket követheti addig, amíg a teljes összeget behajtják. Nem igényelhető adósság esetén a hitelező csak a biztosítékként elzálogosított eszközből tudja behajtani az összeget, és a különbségből eredő veszteséget kell elszenvednie. A hitelfelvevők inkább nem igényelhetnek hitelt. Azonban,az ilyen kölcsönök kamatlába magasabb, és általában csak olyan magánszemélyek vagy vállalkozások számára érhető el, akiknek nagyon magas a hitelpontszámuk és a legkisebb a nemteljesítés valószínűsége. Ezenkívül a vissza nem igényelhető kölcsön megtarthatja a hitelfelvevők egyéb eszközeit, de nemteljesítéskor károsítja a hitelfelvevő hitel pontszámát, mint ahogyan a visszafizetési tartozások nemteljesítése is.
Összegzés:
Visszafizetési adósság vs nem igénybevett adósság
• Ha egy bank vagy pénzügyi intézmény hitelt nyújt, akkor a hitel fedezetéül egy eszközt kell elzálogosítani. A banknak elzálogosított biztosítékot a bank az esetleges veszteségek megtérítésére használja fel arra az esetre, ha a hitelfelvevő nem teljesítené hitelfizetéseit.
• Regisztrációs adósság esetén a hitelező a fedezet eladásával visszaszerezheti a kölcsön összegét, és ha ez nem fedezi a teljes összeget, akkor a kölcsönadó a teljes összeg behajtásáig a hitelfelvevő tulajdonában lévő egyéb eszközöket követheti.
• A regressziós adósság pontosan ellentéte a regressziós adósságnak. Ha a hitelfelvevő nem fizeti meg kölcsönét, a hitelező a fedezetként zálogba vett eszközt felhasználhatja a fennálló tartozások behajtására. Ennek ellenére a hitelezőnek nincs hatásköre a hitelfelvevő egyéb eszközeinek követelésére.
• A hitelfelvevők inkább nem igényelhetnek hitelt. Az ilyen hitelek kamatlába azonban magasabb, és általában csak olyan magánszemélyek vagy vállalkozások számára érhető el, akiknek nagyon magas a hitelpontszámuk és a legkisebb a nemteljesítés valószínűsége.
• A hitelezők előnyben részesítik a regressziós adósságokat, míg a hitelfelvevők a regressziós adósságokat.
