A szívkoszorúér-betegség és a szív- és érrendszeri betegségek
A szívkoszorúér-betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek a figyelem középpontjába kerültek a nem fertőző betegségek legutóbbi fellendülésének köszönhetően. Az egészségügyi világszervezet (WHO) az egészségügyi stratégiáikban kiemelten kezeli e nem fertőző betegségek megelőzését és ellenőrzését. Az iszkémiás szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a krónikus tüdőbetegségek a mai négy legpusztítóbb nem fertőző betegség a világon. Az iszkémiás szívbetegség és a szívkoszorúér-betegség ugyanaz. A „szív- és érrendszeri betegségek” kifejezés a szívvel és az erekkel kapcsolatos betegségek széles spektrumát öleli fel. Így a szívkoszorúér-betegség a szív- és érrendszeri betegségek egyik fajtája.
Kardiovaszkuláris betegség (CVD)
A szív- és érrendszeri betegségek nagyjából a szívbetegségek és az erekkel kapcsolatos betegségek közé sorolhatók. A szívbetegségek oka lehet a rossz vérellátás (pl.: ischaemiás szívbetegség), a rendellenes elektromos aktivitás (pl.: aritmiák), a szívizom rendellenes működése (pl.: kardiomiopátiák) és a szerkezeti hibák (pl.: szelepbetegség és septumhibák). A szívbetegségek születésük óta jelen lehetnek (veleszületettek), vagy később (megszerzett) alakulhatnak ki. A szívbetegség lehet hirtelen (akut) vagy hosszú ideig tartó (krónikus). Az erek az életkor előrehaladtával megvastagodhatnak, elzáródhatnak az atheromatous plakkképződés (pl.: perifériás érbetegségek) és a gyulladás (pl.: vasculitis) miatt. Számos olyan betegség mechanizmusa van, amely szerkezetileg vagy funkcionálisan károsítja a szívet.
A szívkoszorúér-betegség (CHD)
A szívkoszorúér-betegség a szívbetegségek sajátos típusa, mivel a szívizomnak a szívkoszorúereken keresztüli vérellátása rossz. Két fő koszorúér van, amelyek elágaznak a felemelkedő aortától, miután kilép a szívből. Ezek a bal és a jobb koszorúerek. A bal koszorúér azonnal két ágra oszlik; a kerületi és az elülső ereszkedés. Klinikailag ezt a két ágat külön artériának tekintik; így a tripla érbetegség elnevezés (amikor mindhárom artériában blokkok vannak). Mint minden artéria, a koszorúerek is szűkülnek az életkor előrehaladtával. Az érfal megvastagszik és elveszíti az egykori rugalmasságot. A dohányzás, az alkohol és más méreganyagok (de főleg a dohányzás) károsítják az erek belső bélését (az endotheliumot) és kiváltják a lepedékképződés folyamatát. A magas szérum koleszterinszint és a cukorbetegség jelentősen növeli a plakkképződés kockázatát. A plakk kialakulása után az artéria által biztosított terület vérellátása csökken. Ez súlyos, összehúzódó típusú mellkasi fájdalmat okoz a szegycsont mögött, nehéz légzéssel és izzadással. Ezt anginának hívják, és súlyos szívroham esetén 20 percnél tovább tarthat.
Az ilyen típusú mellkasi fájdalom kórházi felvételt, sürgős EKG-t igényel, és ha szívroham van, sürgős kezelést kell alkalmazni. Az aszpirin, a klopidogrel és a sztatinok az első alkalmazott gyógyszerkészlet. Az EKG megállapításai szerint az orvosok a szívrohamot NSTEMI vagy STEMI kategóriába sorolhatják. A STEMI súlyosabb, mint egy NSTEMI, és trombolízisre szorul. A trombolízis veszélyes eljárás, amikor bizonyos gyógyszereket adnak az artériákat blokkoló vérrögök feloldására. Az NSTEMI-nek csak heparinizációra van szüksége. Az azonnali kezelés befejezése után beindítják a béta-blokkolókat (ha nincs szívelégtelenség), az ACE-gátlókat, az aszpirint, a klopidogrelt és a sztatinokat. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek javallt, ha magas a vérnyomás.
A szívkoszorúér-betegség halálos szövődményekkel járó állapot. Szívmegállás, kardiogén sokk, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, kardiomiopátiák, szívizomgyulladás, endokarditisz, szívburokgyulladás, szelepzavarok, szeptálhibák, szívizomrepedés, szívtamponád, infarktus utáni rosszindulatú aritmiák és kamrai aneurizmák lehetséges szövődmények.
A szív- és érrendszeri betegségek a betegségek tág csoportja, amely magában foglalja a szívkoszorúér betegségeket.
Olvass tovább:
1. Különbség a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenség között
2. Különbség az aorta szklerózis és az aorta szűkület között
3. A pitvarfibrilláció és a pitvari rebegés közötti különbség
4. Különbség a szívmegállás jelei és a szívroham tünete között
5. A bypass és a nyitott szívműtét közötti különbség
6. Különbség az angiogram és az angioplasztika között
7. Különbség a kamrai tachycardia és a kamrai fibrilláció között
8. Különbség a pacemaker és a defibrillátor között
9. Különbség a kardioverzió és a defibrilláció között
10. A stroke és az aneurysma közötti különbség
