Obstruktív vs restriktív tüdőbetegség
Az obstruktív tüdőbetegségek blokkolják a légutakat, míg a restriktív tüdőbetegségek képtelenek kitágulni vagy elvesztik a tüdő rugalmas visszarúgását. A gyakori obstruktív tüdőbetegségek az asztma, a bronchitis, a bronchiectasis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A gyakori korlátozó tüdőbetegségek a cisztás fibrózis és a tüdő hegesedésének egyéb okai. A cisztás fibrózis bizonyos jellemzőkkel rendelkezik az obstruktív tüdőbetegségekkel szemben, de a patofiziológia szerint restriktív tüdőbetegségnek tekintik. Bár mind az obstruktív, mind a restriktív tüdőbetegségeknek vannak olyan tünetei, jelei, diagnózisa és kezelési módszerei, vannak kisebb eltérések is. Ez a cikk ezekről részletesen szól.
Mik azok az obstruktív tüdőbetegségek?
A gyakori obstruktív tüdőbetegségek az asztma, a bronchitis, a bronchiectasis és a COPD.
Az asztma a lakosság 5-8% -át érinti. A legtöbb asztmás gyermek kinő belőle, vagy sokkal kevésbé szenved felnőttként. Reverzibilis légúti obstrukció által okozott visszatérő dyspnoe, köhögés és sípoló epizódok jellemzik. Három tényező járul hozzá a légutak szűküléséhez: a különféle ingerek által kiváltott hörgőizom-összehúzódás, a hízósejtek által okozott nyálkahártya-duzzanat / gyulladás és a bazofil degranuláció, amely gyulladásos mediátorok felszabadulását eredményezi, és fokozott nyálkatermelés. Hideg levegő, testmozgás, érzelem, allergének, fertőzések és drogok váltják ki az epizódokat. A légutak átmérője a nap folyamán változik, és legkevesebb reggel és este. Ezért a legtöbb támadás ebben a napszakban fordul elő. A savas reflux asztmával jár. A spirometriát, az allergének bőrszúrását és a mellkas röntgenvizsgálatát általában elvégzik. Hörgőtágítók és szteroidok inhalálószerként, tablettákként vagy vészhelyzetben intravénás készítmények adhatók kezelésként.
A bronchitis a nagyobb légutak gyulladása. Leggyakrabban vírusos vagy baktériumos. A beteg köhögéssel, légszomjjal, köpetképződéssel és valamikor lázzal jár. Légutak elzáródása van a nyálkaképződés és a hörgőizmok összehúzódása miatt. A bronchitist gőz inhalációval, hörgőtágítókkal és antibiotikumokkal kezelik.
A bronchiectasis a hörgők és bronchiolák krónikus fertőzései miatt következik be, amelyek ezen légutak tartós dilatációjához vezetnek. A Heamophilus influenza, a Streptococcus pneumonia, a Staphylococcus aureus és a Pseudomonas aeruginosa a szokásos tettes. A fiatal szindróma, az elsődleges csilló diszkinézia, a cisztás fibrózis, a Kartergener-szindróma, a daganatok által okozott hörgőelzáródás, valamint az idegen testek és az allergiás hörgő-tüdő aspergillózis bronchiectasishoz vezethet. A bronchiectasis tartós köhögést, köpetképződést, légszomjat, ujjgyűrődést tartalmaz. A köpet, az antibiotikumok, a hörgőtágítók és a szteroidok poszturális elvezetésével kezelik.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) két szorosan kapcsolódó klinikai entitásból áll; krónikus hörghurut (nagy légutak hosszan tartó gyulladása, amelyet köhögés és köpet jellemez, egymást követő két hónap 3 hónapjának legtöbb napján) és emphysema (a tüdő rugalmas visszahúzódásának elvesztése és szövettanilag, a terminális hörgőknél kisebb légutak megnagyobbodása és az alveolusok falainak megsemmisülése)). A betegeknek asztmája vagy COPD-je lehet, de nem mindkettő. Ha a beteg 35 évesnél idősebb, korábban dohányzott, már régóta köpet termelődött, köhögés, légszomj volt, a nap folyamán egyértelmű változások nélkül, a COPD valószínű. A NICE (Nemzeti Egészségügyi Kiválósági Intézet) a COPD nevet javasolja. A dohányzás a COPD fő kockázati tényezője. A COPD kialakulásának tendenciája növekszik a leszívott cigaretták számával, és minden életen át dohányzó ember COPD-t kap.
Azok a személyek, akik aranybányákban, szénbányákban, textilüzemekben dolgoznak, COPD-t is kaphatnak a vegyi anyagok miatt, és a pornak való kitettség fokozott reakcióképességet okoz a légutakban. A cigarettafüsthöz hasonlóan ezek a molekulák növelik a légutak szekrécióját és a légutak összehúzódását okozzák. A COPD-re nincs gyógymód, bár kezelhető. Az akut exacerbációkat sürgősségi osztályokon hörgőtágítókkal, szteroidokkal és antibiotikumokkal kezelik.
Mik azok a korlátozó tüdőbetegségek?
A gyakori korlátozó tüdőbetegségek a cisztás fibrózis és a tüdő hegesedésének egyéb okai.
A cisztás fibrózis az egyik leggyakoribb életveszélyes autoszomális recesszív állapot, amely a kaukázusi embereket érinti. A cisztás fibrózis transzmembrán vezetőképesség-szabályozó gén mutációi okozzák. Ez hibás klorid-szekréció és fokozott nátrium-felszívódás kombinációjához vezet a légutak hámjában. A légúti felszíni folyadék összetételének változásai hajlamosítják a tüdőt fertőzésekre és bronchiectasisra. A betegeknél köhögés, zihálás, nem boldogulás, hasnyálmirigy-elégtelenség, bélelzáródás, cirrózis és csontritkulás jelentkezik. A mellkas fizioterápiája, a hasnyálmirigy enzim pótlása, a zsírban oldódó vitamin pótlás és a vércukorszint csökkentése a cisztás fibrózis fontos kezelési módszerei. A cisztás fibrózisban szenvedő betegek átlagos túlélése már meghaladja a 30 évet.
Mi a különbség az obstruktív és a restriktív tüdőbetegség között?
• Az obstruktív tüdőbetegségek a légutak elzáródását, míg a restriktív betegségek a tüdő tágulásának kudarcát mutatják.
• Obstruktív tüdőbetegségeknél fokozott a nyálkaképződés, míg korlátozó betegségekben nincs.
• A korlátozó betegségeket a tüdõ hegesedése okozza, míg obstruktív betegségekben nincs heg.
