Prizma vs piramis
A prizmák és a piramisok szilárd (háromdimenziós) geometriai objektumok. A prizmák és a piramisok egyaránt poliéderek; szilárd tárgyak sokszög alakú felületekkel. Nem gyakran találhatók a természetben, de a matematikában, a természettudományban és a technológiában a leghasznosabbak.
Prizma
A prizma sokszög; ez egy szilárd tárgy, amely két egybevágó (hasonló alakú és egyenlő méretű) sokszögű oldalból áll, azonos élükkel téglalapokkal összekötve. A sokszög alakú arc a prizma alapjaként ismert, és a két alap párhuzamos egymással. Nem szükséges azonban, hogy pontosan a másik felett helyezkedjenek el.
Ha a két alap pontosan egymás felett helyezkedik el, akkor a téglalap alakú oldalak és az alap merőlegesen találkoznak, és a prizma derékszögű prizma.
A prizmák térfogatát egy egyszerű V prizma = Ah képlet adja meg, ahol A az alap területe, h pedig a piramis magassága (a két alap síkjainak merőleges távolsága). Ez a képlet fontos a fizika, a kémia és a technika számos alkalmazásában. Az ezeken a mezőkön használt szokásos objektumok közül sokat prizmával közelítenek, és a prizmák tulajdonságai fontosak ezekben a forgatókönyvekben.
A prizmának tetszőleges számú oldala lehet; egy henger végtelen sok oldallal rendelkező prizmának tekinthető, és a fenti összefüggés a hengerekre is érvényes.
Piramis
A piramis egyúttal poliéder is, amelynek sokszögű alapja van, és egy pontja (az úgynevezett csúcs), amelyet háromszögek kötnek össze az élekből. Egy piramisnak csak egy csúcsa van, de a csúcsok száma függ a sokszög alapjától.
A gízai nagy piramis egy példa egy négy oldalú piramisra. Az ókori világ számos piramisa négy oldalra épül. Ezért néha négyoldalas piramisokat tekintenek csak az egyetlen piramistípusnak, ami tévhit. Egy piramisnak tetszőleges számú oldala lehet. A végtelenül sok oldalú piramis kúpnak tekinthető, ahol az alap egy kör.
A kötet a gúla által adott V általános képletű piramis = 1/3 Ah
Mi a különbség a piramis és a prizma között?
• Mind a piramisok, mind a Prism sokszögek
• A prizmának két alapja van, míg a piramisnak csak egy csúcsa van.
• A prizma oldalai téglalapok vagy paralelogrammák, míg a piramis oldalai háromszögek.
• Ha egy prizma alapterülete és magassága megegyezik egy piramiséval, akkor a prizma térfogata háromszorosa a piramis térfogatának.
