A skála gazdaságai vs a skála gazdaságosságai
A méretgazdaságosság és a méretgazdaságtalanság olyan fogalmak, amelyek együtt járnak. Mindkettő a kibocsátás költségeinek változásaira utal, amelyek a kibocsátás szintjének változásai következtében következnek be. A két fogalom elengedhetetlen a közgazdaságtan tanulmányozásához, és nagyon hasznos a vállalatok számára annak figyelemmel kísérésére, amikor a termelés növekedése magasabb egységenkénti költséget eredményezhet. A következő cikk jól elmagyarázza, hogy mit jelentenek az egyes kifejezések, megmutatja, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és rávilágít a különbségeikre.
Mi az a méretgazdaságosság?
A méretgazdaságosság egy olyan fogalom, amelyet széles körben használnak a közgazdaságtan tanulmányozásában, és megmagyarázza a költségek csökkenését, amelyet a vállalat a műveletek méretének növekedésével tapasztal. A vállalat akkor tudott méretgazdaságosságot elérni, ha az egységenkénti költség csökken a cég működésének bővülése következtében. Az előállítási költség kétféle költséggel jár; állandó költségek és változó költségek. Az állandó költségek változatlanok maradnak, függetlenül a gyártott egységek számától, például az ingatlan vagy a berendezés költségétől. A változó költségek azok a költségek, amelyek változnak az előállított egységek számával, például az alapanyag és a munkaerő költsége, tekintettel arra, hogy a fizetéseket óránként vagy egységenként fizetik. A termék teljes költsége állandó és változó költségekből áll. A cég akkor fog méretgazdaságosságot elérni, ha az egységenkénti összköltség csökken, ha több egységet állítanak elő. Annak ellenére, hogy a változó költség minden egyes előállított egységgel növekszik, az egységenkénti fix költség csökken, mivel a fix költségeket az összes termék nagyobb száma között osztják fel.
Mi a méretarányos gazdaságtalanságok?
A méretaránytalanságok olyan pontra utalnak, amikor a vállalat már nem élvezi a méretgazdaságosságot, ahol az egységnyi költség növekszik, ha több egységet termelnek. A méretaránytalanságok számos hatékonyságot eredményezhetnek, amelyek csökkenthetik a méretgazdaságosságból származó előnyöket. Például egy cég cipőket gyárt egy nagy gyártóüzemben, 2 órára a boltjaitól. A vállalat jelenleg méretgazdaságossággal rendelkezik, mert jelenleg hetente 1000 darabot állít elő, amihez csak 2 teherautós teherre van szükség az áruk boltba szállításához. Amikor azonban a cég heti 1500 darabot kezd gyártani, a cipő szállításához 3 teherautós teherre van szükség, és ez a további teherautó-költség magasabb, mint a cég méretarányos megtakarításai 1500 egység gyártásakor. Ebben az esetben a cégnek ragaszkodnia kell 1000 egység gyártásához,vagy megtalálja a módját a szállítási költségeinek csökkentésére.
A skála gazdaságai vs a skála gazdaságosságai
A méretgazdaságosság és a méretgazdaságossági hiányosságok összefüggő fogalmak, és pontosan ellentétesek egymással. A méretgazdaságosság akkor keletkezik, amikor az egységköltség csökken, ha több egységet állítanak elő, és méretaránytalanságok jelentkeznek, amikor az egységköltség növekszik, ha több egységet állítanak elő. A cég folyamatosan a méretgazdaságosság megszerzésére törekszik, és meg kell találnia azt a termelési szintet, amelyen a méretgazdaságosság a méretgazdaságossági elvárásokhoz fordul.
Összegzés:
• A méretgazdaságosság és a méretgazdaságtalanság olyan fogalmak, amelyek együtt járnak. Mindkettő a kibocsátás költségeinek változásaira utal, amelyek a kibocsátás szintjének változásai következtében következnek be.
• A vállalat akkor tudott méretgazdaságosságot elérni, amikor az egységenkénti költség csökken a cég működésének bővülése következtében.
• A méretaránytalanságok olyan pontra utalnak, amikor a vállalat már nem élvezi a méretgazdaságosságot, ahol az egységnyi költség növekszik, ha több egységet állítanak elő.
