Csillag vs bolygó
A nap a Napra és minden vele kapcsolatos dologra vonatkozik. Naprendszerben élünk, amely magában foglalja a napunkat, a bolygókat, beleértve a földünket is, és sok más égi tárgyat. Ne feledje, hogy a napunk csillag, de ugyanez nem mondható el a Földről és a többi bolygóról, amelyek a Naprendszert alkotják. Ha valaha is felnézett az égre, és azon gondolkodott, mi különbözteti meg a csillagot egy bolygótól, olvassa el, mert ez a cikk érdekes tényeket tár fel a bolygókról és a csillagokról.
Csillagok
A Nap egy csillag, amely a legközelebb van a földhöz. Ez alkotja a naprendszerünket, ami nagyon fontos számunkra, mivel földünk ennek a naprendszernek a része, mint egy bolygó benne, amely körül forog a naprendszer közepe, a nap körül. Az univerzumban további milliárdok vannak, de messze vannak a földtől. Ez az oka annak, hogy a csillagok aprónak tűnnek számunkra, bár sok esetben még nagyobbak is lehetnek, mint a napunk. Ezekhez a csillagokhoz képest a bolygók sokkal közelebb vannak a földhöz, ezért tűnnek nagyobbnak számunkra, amikor egy távcső segítségével ránézünk. Minden csillag fényt termel, mint a nap. A nap által kibocsátott fény más égitestekre esik, és ezek visszatükrözik azt. De mik is a csillagok? Nagy méretű gáztestek, amelyeket egy olyan nyomás tart össze, amely nagyobb, mint a gravitációja által alkalmazott nyomás, hogy összeomoljon. A csillag közepén forró gázok vannak, amelyek kifelé nyomást gyakorolnak, és megakadályozzák a csillag összeomlását. Ez a hő a csillag közepén végbemenő termonukleáris reakciók révén (elsősorban a hidrogént héliummá alakító magfúzióval) jön létre. Mindez a hő biztosítja azt az egyensúlyt, amely megakadályozza a csillag összeomlását. Amikor egy csillag hidrogén formájában felhasználja üzemanyagát, végül szupernóvává robban, és több száz, sőt ezer tonna gázt és más elemeket, például szenet, vasat és oxigént bocsát ki az űrbe. 14 milliárd évvel ezelőtt az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbanjon. A csillag közepén forró gázok vannak, amelyek kifelé nyomást gyakorolnak, és megakadályozzák a csillag összeomlását. Ez a hő a csillag közepén végbemenő termonukleáris reakciók révén (elsősorban a hidrogént héliummá alakító magfúzióval) jön létre. Mindez a hő biztosítja azt az egyensúlyt, amely megakadályozza a csillag összeomlását. Amikor egy csillag hidrogén formájában felhasználja üzemanyagát, végül szupernóvává robban, és több száz, sőt ezer tonna gázt és más elemeket, például szenet, vasat és oxigént bocsát ki az űrbe. 14 milliárd évvel ezelőtt az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbanjon. A csillag közepén forró gázok vannak, amelyek kifelé nyomást gyakorolnak, és megakadályozzák a csillag összeomlását. Ez a hő a csillag közepén végbemenő termonukleáris reakciók révén (elsősorban a hidrogént héliummá alakító magfúzióval) jön létre. Mindez a hő biztosítja azt az egyensúlyt, amely megakadályozza a csillag összeomlását. Amikor egy csillag hidrogén formájában felhasználja üzemanyagát, végül szupernóvává robban, és száz, sőt ezer tonna gázt és más elemeket, például szenet, vasat és oxigént bocsát ki az űrbe. Az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbantson, körülbelül 14 milliárd évvel ezelőtt. Ez a hő a csillag közepén végbemenő termonukleáris reakciók révén (elsősorban a hidrogént héliummá alakító magfúzióval) jön létre. Mindez a hő biztosítja azt az egyensúlyt, amely megakadályozza a csillag összeomlását. Amikor egy csillag hidrogén formájában felhasználja üzemanyagát, végül szupernóvává robban, és száz, sőt ezer tonna gázt és más elemeket, például szenet, vasat és oxigént bocsát ki az űrbe. 14 milliárd évvel ezelőtt az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbanjon. Ez a hő a csillag közepén végbemenő termonukleáris reakciók révén (elsősorban a hidrogént héliummá alakító magfúzióval) jön létre. Mindez a hő biztosítja azt az egyensúlyt, amely megakadályozza a csillag összeomlását. Amikor egy csillag hidrogén formájában felhasználja üzemanyagát, végül szupernóvává robban, és több száz, sőt ezer tonna gázt és más elemeket, például szenet, vasat és oxigént bocsát ki az űrbe. Az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbantson, körülbelül 14 milliárd évvel ezelőtt.több száz, sőt ezer tonna gáz és más elem, például szén, vas és oxigén kibocsátása az űrbe. Az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbantson, körülbelül 14 milliárd évvel ezelőtt.több száz, sőt ezer tonna gáz és más elem, például szén, vas és oxigén kibocsátása az űrbe. 14 milliárd évvel ezelőtt az első csillagokból kifogyott az üzemanyag, hogy szupernovákba robbantson.
Bolygó
A bolygók, amelyekről ismerünk, beleértve a földünket is, a csillagok maradványai, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt robbantak fel. A tudósok úgy vélik, hogy bolygóink 4-5 milliárd évvel ezelőtt jöttek létre a robbanó csillagok által sokkal korábban kilövellt atomokkal. Életük végén a csillagok által kibocsátott gázfelhők néhol vastagok voltak, míg ezek a felhők néhol vékonyak voltak. A szupernóvák által előállított elemek közül a legnehezebb vas a különböző bolygók központjait alkotta, más könnyebb elemekkel, például szénnel, hidrogénnel, héliummal és oxigénnel. Ami a bolygók alakját illeti, mind gömbölydedek lettek, mivel ez a forma azt eredményezte, hogy a bolygók gravitációja egyenletesen húzódott minden irányba.
Naprendszerünkben a bolygók egy része a nap közelében alakult ki, míg mások a naptól távol. A naptól való távolságuk úgy döntött, hogy milyen hőmérsékletűek azok, akik a naphoz közelebb esnek, és nagyon meleg lesz. A Föld közelebb van a naphoz, de hosszú idő alatt fokozatosan lehűlt. Az olyan bolygók, mint a Jupiter, a Neptunusz, az Uránusz és a Szaturnusz, többnyire gázokból állnak, és lágyabbak, mivel nincsenek középpontjukban vas.
Mi a különbség a csillag és a bolygó között?
• A bolygók égitestek a Naprendszerünkben, amelyek a Nap körül forognak. Földünk e 9 bolygó egyike.
• A csillagok olyan forró gázok, amelyek érintetlenek maradnak a központjaikban zajló termonukleáris reakciók során keletkező magas hő miatt, amelyek üzemanyagként hidrogént használnak és héliummá alakítják.
• Amíg elegendő üzemanyag van, a csillagok formájukban maradnak, de felrobbannak, ha ezt az üzemanyagot elfogyasztják, és sok elemet kidobnak a világűrbe.
• A bolygókat olyan csillagok atomjai hozzák létre, amelyek 14 milliárd évvel ezelőtt szupernóvává robbantak.
• A nap közelében kialakult bolygók sokáig forróak maradtak, míg a távoliak puhává váltak, és lágy gázóriásokként jelölték meg őket, például az Uránt, a Szaturnuszt és a Neptunust.
A NASA legfrissebb kutatása szerint a csillagok nehezebb elemei nem lehetnek az egyetlen módja egyes növények kialakulásának.
