Emberi agy vs állati agy
A szivacsok kivételével az összes többi többsejtű állat idegsejt-hálózatot használ, hogy információkat gyűjtsön a belső test állapotaiból és a külső környezetből. Az agy egy igazán csodálatos szerv, amely számos organizmusban ellenőrzi és koordinálja a cselekvéseket. Általában az idegrendszer központjaként ismert. Az agy minden gerincesnél és a legtöbb gerinctelennél jelen van, kivéve néhány gerinctelent, mint például szivacs, medúza és felnőtt tengeri spriccel. Nagyon primitív idegrendszerük van, egyszerű idegvégekkel. Sok állatnál az agy a fejben helyezkedik el, általában közelebb az elsődleges érzékszervekhez. Az agy teljes mérete, az agykéreg simasága vagy a hajtogatás mértéke általában változik az állatok és az emberek között.
Az emberi agy
Az emberi agy különbözik más állatok agyától. Több milliárd idegsejtből áll, és mindegyik összekapcsolódik, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az agy az idegrendszer része legyen. Az emberi agy a központi idegrendszer fő része. Az állatok körében nem ez a legnehezebb agy, és testének arányos súlya (súlya kevesebb, mint 1,5 kg) van. Csak kissé összetettebb, mint az állatoké.
Az emberi agyat három védőmembrán veszi körül, amelyeket agyhártyának neveznek. A kamráknak nevezett terek tele vannak cerebrospinális folyadékkal, amely gázokkal és tápanyagokkal látja el az agy tápanyagainak millióit. Az agyban két megkülönböztetett terület van, nevezetesen a fehér és a szürke anyag. A fehérállomány főként idegrostokból áll, a szürkeállomány pedig az idegsejtek testéből. Az emberi agy három területre osztható; előagy, középagy és hátsó agy.
Az állati agy
Bizonyos állatoknál az intelligencia szintje összehasonlítható a megfelelő agymérettel. Ez azonban nem minden állatra igaz. Az olyan primitív állatoknál, mint a cnidarianok, nincs agyuk vagy agyukhoz hasonló szerkezete; ehelyett ideghálójuk van, amelyben az összes neuron hasonló és kapcsolódik egymáshoz egy hálóban. Először is, a laposférgek egy primitív „agyat” fejlesztettek ki, mivel az idegszövetek és sejtek nagyobb tömegét képezték testük elején. Ez az „agy” egy kezdetleges idegrendszer, amely bonyolultabb, mint a cnidarianok ideghálója. Emellett képes az izomreakciók jobb irányítására is.
A gerinces agy korai szakaszait először az olyan korai halak fosszilis bizonyítékaiból fedezték fel, mint az agnathanok. Ezek az agyak kicsiek voltak, de már három alapvető részre tagolódtak, amelyek megtalálhatók a jelenleg élő gerinces agyakban is. Ez a három alapvető felosztás elsősorban a hátsó, a középső és az előagy.
Mi a különbség az emberi agy és az állati agy között?
• Az emberi agy általában három fő területre osztható, nevezetesen az előagyra, a középagyra és a hátsó agyra. Ez a tulajdonság a legtöbb primitív állatban hiányzik.
• Ha összehasonlítjuk az agy és a test méretét, az emberi agy a legnagyobb a többi főemlős között.
• Az emberi agyban a látásra fordított rész nagymértékben megnő, mint más állatoké.
• Az emberi agy több területe szabályozza az ember nyelvtudását, és ez egyedülálló az ember számára.
• A kortikalizáció az emberi agy legdominánsabb vonása, összehasonlítva más állatok agyával, különösen a többi gerincessel. Új kérgi struktúrákat hoz létre a kéregben, amelyek új és összetettebb funkciókat tesznek lehetővé.
• Az emberi elme számos jellegzetes képességre tett szert, amelyek csak az agy fejlődésének köszönhetőek, és egyedülállóak az emberek számára. Ilyen lehet például a humor, a szépség megbecsülése, a halál tudata, az élet értelme stb.
• Az emberi agy legkülső rétegében (Brain agykérge) több neuron található, mint más állatok agyában.
• Az idegszálak körüli szigetelés az emberi agyban vastagabb, mint más állatoké, ami lehetővé teszi a gyors jelátvitelt az idegsejtek között.
• Az emberi agy gliasejtjei összetettebbek, mint a többi agyé.
• A neokortexnek több rétege van az emberben, mint más állatokén, és oszlopokba vannak rakva.
