Genetika vs genomika
A genetika és a genomika nagyon szorosan összefügg a biológia területén, mégis sok különbség van egymás között. Egy átlagos ember számára ez a két terület nagyon hasonló, és nem biztos, hogy a genetika és a genomika közötti pontos különbség kihúzódik belőle. Ezért a jobb megértés érdekében fontos betartani néhány alapvető információt ezekről a területekről. A genetikáról szóló áttekintés azonban azt sugallja, hogy a genomika az egyik ága, de a genomikában hatalmas összefüggések vannak. Ez a cikk megkísérli összefoglalni a genetika és a genomika közötti legfontosabb és legérdekesebb különbségeket, az ezekre vonatkozó információk mellett.
Genetika
A genetika egy biológiai tudományág, amely az élő szervezetek génjeinek öröklődését és variációit vizsgálja. A genetika tanulmányozza a gének viselkedését és tulajdonságait, valamint a molekulaszerkezetet. Ezenkívül a gének generációk közötti öröklődésének mintái és a genetikai sokféleség a genetika területének fő érdeke. A genetika ágai szinte az összes biológiai tudományágban el vannak osztva, beleértve az orvostudományt és a mezőgazdaságot is.
A modern genetika megalapítója Gregor Mendel, aki megfigyelte, hogy az öröklődés különálló egységei (ma génekként ismertek) generációkon át terjednek. Gregor Mendel elméletek sorozatán keresztül elmagyarázta az öröklés mechanizmusait is. A mendeli genetika a klasszikus genetika, de más elméletek bebizonyították, hogy ezek egy része ellentmond a klasszikus megállapításoknak.
A genetikában érdekes észrevenni, hogy egy szervezet fenotípusa vagy végső soron kifejeződő vonása nem pusztán a genotípuson vagy a genetikai kódon alapul, hanem a fenotípust a környezeti tényezők hatására is kifejezik. Ezért szinte mindennel összefügg, aminek köze van a biológiához. Ha figyelembe vesszük a genetikáról szóló összképet, meg lehet érteni annak jelentőségét a biológiai sokféleséggel a genetikai sokféleség révén.
Genomika
A genomika olyan tudományterület, amely a szervezetek genomjait vizsgálja. Más szavakkal, a DNS vagy RNS szálak nukleotidszekvenciáit a genomikában vizsgálják. Általában ez a tudományág megpróbálja meghatározni a teljes nukleotidszekvenciát organizmusok nukleinsavaiban. Ezen túlmenően a genomban tanulmányozzák a genomon belüli kapcsolatokat és kölcsönhatásokat. Főleg ez a tudományág foglalkozik a bakteriofág, a cianobaktériumok, az emberek, a környezeti minták és a farmakológiai alkalmazások tanulmányozásával.
A genomika területén azonban számos más alkalmazás és üzlet létezik. Mivel a gének minden nukleotidszekvenciája kódolja a fehérjéket, és ezáltal az egyes fehérjék tulajdonságait a gének határozzák meg, a gének és kódjaik tanulmányozása nagy lehetőségekkel bír a fontos DNS-szekvenciák azonosításában különböző alkalmazásokhoz. Az egyes szekvenciák pontos funkcióját azonban rendkívül nehéz megtudni a folyamatok szuper bonyolultsága miatt.
Mi a különbség a genetika és a genomika között?
• A genetika a biológia, míg a genomika a genetika egyik ága.
• A genetika hatóköre a genomikához képest hatalmas.
• A genetika az öröklődés teljes folyamatát és egyéb kapcsolódó tényezőket, míg a genomika az élőlények genomját vizsgálja.
• A genetika legalább több mint 100 évvel idősebb, mint a genomika területe.
