A Minőségi és A Mennyiségi Megfigyelés Közötti Különbség

A Minőségi és A Mennyiségi Megfigyelés Közötti Különbség
A Minőségi és A Mennyiségi Megfigyelés Közötti Különbség

Videó: A Minőségi és A Mennyiségi Megfigyelés Közötti Különbség

Videó: A Minőségi és A Mennyiségi Megfigyelés Közötti Különbség
Videó: Érettségi 2019 – Biológia: Kapcsolt öröklődés, mennyiségi jellegek öröklődése 2024, Lehet
Anonim

Minőségi és mennyiségi megfigyelés

Bármely kutatásban vagy értékelésben a megfigyelés nagy szerepet játszik, mivel ez nagyon fontos módszer az információk összegyűjtésére, hogy lehetővé tegye az összegyűjtött adatok további elemzését. A tudományos adatgyűjtés során kétféle megfigyelési mód létezik; mégpedig minőségi és mennyiségi. Ez a cikk megpróbálja tisztázni ezeket a különbségeket, kiemelve mind a kvalitatív, mind a kvantitatív megfigyelés jellemzőit.

Nem arról van szó, hogy mind a kvantitatív, mind a kvalitatív megfigyelések továbbra is kizárólagosak maradnak egymás számára, és azokat elszigetelten kell használni. Valójában sok olyan kísérlet van, amely mindkét megfigyelési módszer együttes alkalmazását igényli.

Mennyiségi megfigyelés

Ahogy a neve is mutatja, a kvantitatív megfigyelések számokkal foglalkoznak, mivel ezek lehetővé teszik a személy számára az eredmények számszerűsítését. Ezeket a megfigyeléseket olyan műszerekkel lehet elvégezni, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a különböző fizikai mennyiségek megismerését. Például a hőmérő használata megmondja egy tárgy hőmérsékletét, a vonalzó segíthet a tárgyak hosszának, szélességének és magasságának megismerésében, a mérleg mérlege lehetővé teszi a kutató számára a tárgyak tömegének megismerését, a főzőpoharak pedig a folyadékok térfogatának ismeretét. Ez azt jelenti, hogy a kvantitatív megfigyelés mérhető eredményeket ad.

Minőségi megfigyelés

A kvalitatív megfigyelés nem a számokra, hanem a minőségre összpontosít. Az így összegyűjtött információkat nem lehet számszerűsíteni. Amikor a kutatás az emberi viselkedésről szól, a kvalitatív megfigyelés nagyon hatékony forrás az információgyűjtéshez, mivel anélkül, hogy az alanyok elmondanák önmagukról vagy magatartásukról, nagyon nehéz adatokat szerezni elemzéshez. Még az állatokon végzett kutatások esetében is a kvalitatív megfigyelés a megbízhatóbb információszerzési forrás, mivel az adatszerzésnek nincs más módja.

Műszerek használata nélkül az emberi látás, szaglás, tapintás, íz és hallásérzékelés kvalitatív megfigyelési adatokat szolgáltat.

Mi a különbség a minőségi megfigyelés és a mennyiségi megfigyelés között?

• Ha az összegyűjtött adatok színt, számokat, hosszúságot, magasságot, súlyt vagy hőmérsékletet tartalmaznak, az a mennyiségi megfigyelés használatát tükrözi. Másrészt a nehézség, a rövidség, az érdesség, az illat vagy az édes vagy savanykás íz a minőségi megfigyelések példája.

• Ha márványról beszélünk egy asztalon, és azt mondjuk, hogy annyi márvány van a színükkel, súlyukkal és átmérőjükkel, akkor valójában kvantitatív megfigyelés alapján adunk adatokat. Másrészt érdességük és kerekségük példák a kvalitatív megfigyelésre.

• A kvantitatív adatok a számokkal, míg a kvalitatív megfigyelések a leírásokkal foglalkoznak.

• A kvalitatív megfigyelési eredmények nem mérhetők, míg a kvantitatív megfigyelés mérhető adatokat ad.

Az olyan mennyiségek, mint a terület, a magasság, a súly, a hőmérséklet, a súly, az idő, a sebesség stb.

Ajánlott: