Minőségi és mennyiségi megfigyelés
Bármely kutatásban vagy értékelésben a megfigyelés nagy szerepet játszik, mivel ez nagyon fontos módszer az információk összegyűjtésére, hogy lehetővé tegye az összegyűjtött adatok további elemzését. A tudományos adatgyűjtés során kétféle megfigyelési mód létezik; mégpedig minőségi és mennyiségi. Ez a cikk megpróbálja tisztázni ezeket a különbségeket, kiemelve mind a kvalitatív, mind a kvantitatív megfigyelés jellemzőit.
Nem arról van szó, hogy mind a kvantitatív, mind a kvalitatív megfigyelések továbbra is kizárólagosak maradnak egymás számára, és azokat elszigetelten kell használni. Valójában sok olyan kísérlet van, amely mindkét megfigyelési módszer együttes alkalmazását igényli.
Mennyiségi megfigyelés
Ahogy a neve is mutatja, a kvantitatív megfigyelések számokkal foglalkoznak, mivel ezek lehetővé teszik a személy számára az eredmények számszerűsítését. Ezeket a megfigyeléseket olyan műszerekkel lehet elvégezni, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a különböző fizikai mennyiségek megismerését. Például a hőmérő használata megmondja egy tárgy hőmérsékletét, a vonalzó segíthet a tárgyak hosszának, szélességének és magasságának megismerésében, a mérleg mérlege lehetővé teszi a kutató számára a tárgyak tömegének megismerését, a főzőpoharak pedig a folyadékok térfogatának ismeretét. Ez azt jelenti, hogy a kvantitatív megfigyelés mérhető eredményeket ad.
Minőségi megfigyelés
A kvalitatív megfigyelés nem a számokra, hanem a minőségre összpontosít. Az így összegyűjtött információkat nem lehet számszerűsíteni. Amikor a kutatás az emberi viselkedésről szól, a kvalitatív megfigyelés nagyon hatékony forrás az információgyűjtéshez, mivel anélkül, hogy az alanyok elmondanák önmagukról vagy magatartásukról, nagyon nehéz adatokat szerezni elemzéshez. Még az állatokon végzett kutatások esetében is a kvalitatív megfigyelés a megbízhatóbb információszerzési forrás, mivel az adatszerzésnek nincs más módja.
Műszerek használata nélkül az emberi látás, szaglás, tapintás, íz és hallásérzékelés kvalitatív megfigyelési adatokat szolgáltat.
Mi a különbség a minőségi megfigyelés és a mennyiségi megfigyelés között?
• Ha az összegyűjtött adatok színt, számokat, hosszúságot, magasságot, súlyt vagy hőmérsékletet tartalmaznak, az a mennyiségi megfigyelés használatát tükrözi. Másrészt a nehézség, a rövidség, az érdesség, az illat vagy az édes vagy savanykás íz a minőségi megfigyelések példája.
• Ha márványról beszélünk egy asztalon, és azt mondjuk, hogy annyi márvány van a színükkel, súlyukkal és átmérőjükkel, akkor valójában kvantitatív megfigyelés alapján adunk adatokat. Másrészt érdességük és kerekségük példák a kvalitatív megfigyelésre.
• A kvantitatív adatok a számokkal, míg a kvalitatív megfigyelések a leírásokkal foglalkoznak.
• A kvalitatív megfigyelési eredmények nem mérhetők, míg a kvantitatív megfigyelés mérhető adatokat ad.
Az olyan mennyiségek, mint a terület, a magasság, a súly, a hőmérséklet, a súly, az idő, a sebesség stb.
