Nitrogén vs foszfor
A nitrogén és a foszfor az V. csoport elemei a periódusos rendszerben. Ugyanolyan vegyértékű héj elektronokkal rendelkeznek, hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen vegyületek előállításakor. Mindkettő ns 2 np 3 vegyértékű héj elektron konfigurációval rendelkezik.
Nitrogén
A nitrogén a testünk negyedik leggyakoribb eleme. A periódusos rendszer 15. csoportjába tartozik, atomszám: 7. A nitrogén nem fém, elektronkonfigurációja: 1s 2 2s 2 2p 3. A p pálya félig megtelt, így a nitrogén képes további három elektron felvételére a stabil nemesgáz-konfiguráció elérése érdekében. Ezért a nitrogén háromértékű. Két nitrogénatom hármas kötést képezhet közöttük, három-három elektront alkotva. Ez a kova molekula szobahőmérsékleten gázfázisban van, és színtelen, szagtalan, íztelen, inert gázt képez. A nitrogén nem gyúlékony gáz, ezért nem támogatja az égést. Ez a legmagasabb gáztartalmú a földi légkörben (kb. 78%). Természetesen a nitrogénnek két izotópja van, az N-14 és az N-15. Az N-14 nagyobb mennyiségben rendelkezik, 99,6% -ban. Nagyon alacsony hőmérsékleten a nitrogén folyékony állapotba kerül. Megjelenésében hasonló a vízhez, de a sűrűség alacsonyabb, mint a vízé.
A nitrogént széles körben használják a vegyiparban, és ez az élő szervezetek számára létfontosságú összetevő. A nitrogén legfontosabb kereskedelmi felhasználása az ammónia, a salétromsav, a karbamid és más nitrogénvegyületek előállításának alapanyaga. Ezek a vegyületek beépülhetnek műtrágyákba, mivel a nitrogén az egyik fő elem, amelyre szükség van a növények növekedéséhez. A nitrogént akkor is használják, ahol inert környezetre van szükség, különösen kémiai reakciók során. A folyékony nitrogént a dolgok azonnali fagyasztására és hűtőközegként használják különféle eszközökben (pl. Számítógépek).
Foszfor
A foszfor a 15 edik elem a periódusos szimbólummal P. Az is a csoportban 15 együtt azzal a nitrogénatommal és molekulatömege a 31 g mol -1. A foszfor elektronkonfigurációja 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 3. Ez egy többértékű atom, és +3, +5 kationt képezhet. A foszfornak több izotópja van, de a P-31 gyakori, 100% -os bőséggel. A P-32 és P-33 izotópok radioaktívak és tiszta béta részecskéket képesek kibocsátani. A foszfor nagyon reaktív, ezért nem jelenhet meg egyetlen atomként. A foszfornak két fő formája van jelen a természetben: fehér foszfor és vörös foszfor. A fehér foszfornak négy tetraéderes geometriájú P atomja van. A fehér foszfor halványsárga színű, átlátszó szilárd anyag. Nagyon reaktív és erősen mérgező. A vörös foszfor polimerként létezik, és a fehér foszfor melegítésével ez előállítható. A fehér és a vörös foszforon kívül van még egy típus, amelyet fekete foszfornak neveznek, és szerkezete hasonló a grafithoz.
Mi a különbség a nitrogén és a foszfor között?
• A nitrogén atomszáma 7, a foszfor esetében 15.
• A nitrogén a második, míg a foszfor a harmadik periódusban van.
• Természetesen a nitrogén diatomiás gázként fordul elő, míg a foszfor szilárd állapotban.
• A foszfor képes kötéseket létrehozni, amíg a vegyértékhéjban több mint egy oktett van. De a nitrogén addig köt, amíg egy oktett meg nem telik.
