Emulzió vs szuszpenzió
A keverék két vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyek vegyileg nincsenek kombinálva, és csak fizikai kölcsönhatásokkal rendelkeznek. Mivel nincsenek kémiai kölcsönhatásaik, az egyes anyagok kémiai tulajdonságai változatlanul megmaradnak egy keverékben, de a fizikai tulajdonságok, például az olvadáspont és a forráspont különbözhetnek egy keverékben az egyes anyagokkal összehasonlítva. Ezért a keverék komponenseit ezen fizikai tulajdonságok felhasználásával lehet elválasztani. Például a hexánt elválaszthatjuk a hexán és a víz keverékétől, mert a hexán forr, és elpárolog, mielőtt a víz megtörténne. A keverékben lévő anyagok mennyisége változhat, és ezeknek a mennyiségeknek nincs rögzített aránya. Ezért akár két hasonló típusú anyagokat tartalmazó keverék is különbözhet, a keverési arányuk különbsége miatt. Oldatok, ötvözetek, kolloidok,a szuszpenziók a keverékek típusai. A keverékeket főként kettőre lehet osztani homogén keverékként és heterogén keverékként. A homogén keverék egyenletes; ezért az egyes komponenseket nem lehet külön azonosítani, de egy heterogén keveréknek két vagy több fázisa van, és az összetevők egyedileg azonosíthatók.
Emulzió
A kolloid oldatot homogén keveréknek tekintik, de lehet heterogén is (pl. Tej, olaj a vízben). Az emulzió a kolloid részhalmaza; ezért leginkább a kolloidra jellemző. Az emulzióban lévő részecskék közepes méretűek (nagyobbak, mint a molekulák), összehasonlítva az oldatokban és szuszpenziókban lévő részecskékkel. Ezek a részecskék vagy cseppek nem szilárd természetűek. Ezért más kolloidokkal összehasonlítva az emulzió különbözik, mivel a részecskék és a közeg egyaránt folyadék. Az emulzióban lévő részecskéket diszpergált anyagnak nevezzük, és a diszpergáló közeg (folyamatos fázis) analóg az oldószer oldószerével. Két folyadék együttes alkalmazása esetén emulzióként ismert kolloid keletkezhet (pl. Tej). Ehhez a két megoldásnak el kell keverednie. Az emulziók áttetszők vagy átlátszatlanok. Tulajdonságaik számos tényezőtől függenek, például a hőmérséklettől, a cseppek méretétől, a cseppek eloszlásától, a diszpergált anyag mennyiségétől stb. Rázáskor, keveréskor vagy bármilyen módon történő keveréskor keletkeznek. Az emulzióban lévő cseppek össze tudnak jönni és nagyobb cseppeket képezhetnek ilyen keverés közben. Ehhez emulgeálószert adhatunk a stabilitás növelése érdekében. A felületaktív anyagok emulgeálószerként működhetnek, így növelik az emulzió kinetikai stabilitását. A felületaktív anyagok emulgeálószerként működhetnek, így növelik az emulzió kinetikai stabilitását. A felületaktív anyagok emulgeálószerként működhetnek, így növelik az emulzió kinetikai stabilitását.
Felfüggesztés
A szuszpenzió az anyagok heterogén keveréke (pl. Sáros víz). A szuszpenzióban két komponens van, a diszpergált anyag és a diszperziós közeg. A diszperziós közegben nagyobb szilárd részecskék (diszpergált anyagok) vannak elosztva. A közeg lehet folyadék, gáz vagy szilárd. Ha a szuszpenziót egy ideig hagyjuk állni, a részecskék leereszkedhetnek az aljára. Keverésével ismét szuszpenzió állítható elő. A szuszpenzióban lévő részecskék szabad szemmel láthatók, és szűréssel elválaszthatók. A nagyobb részecskék miatt a szuszpenziók általában átlátszatlanok és nem átlátszók.
Mi a különbség az emulzió és a szuszpenzió között?
• Az emulzió két nem elegyedő folyadék kombinációja, míg a szuszpenzióban a két komponens bármilyen fázisú lehet.
• Az emulziók stabilitása emulgeálószerek hozzáadásával növelhető.
• A szuszpenzióban lévő részecskéket szűréssel lehet elválasztani, de az emulzióban lévő részecskéket / cseppeket nem lehet szűréssel elválasztani.
