Mikroprocesszor vs szellemi tulajdon mag | Mikroprocesszor vs. Core | Mikroprocesszor és IP mag | Processzor vs. Core | Processzor és IP mag
A mikroprocesszor, más néven központi processzor (CPU), az integrált áramkör (IC), amely egy számítógépes rendszer agya, amely végrehajtja a számítógépes programon keresztül utasításként megadott „számításokat”. A mikroprocesszorokat nemcsak a személyi számítógépekben és szerverekben használják, hanem évente több milliárd beágyazott rendszerrel (például mobiltelefon, PDA, walkman stb.) Is szállítják. Az IP mag a logikai rendszer tervezési elrendezése, ezért nem fizikai rendszer. Jellemzően egy IP mag fizikai mikroprocesszorrá lehet gyártani és gyártani. Időnként egy mikroprocesszorban képes lesz több IP-magot gyártani, amelyek többmagos mikroprocesszorokat alkotnak.
Mikroprocesszor
A mikroprocesszor kifejezést immár több mint négy évtizede használják a számítástechnikai rendszerekben, és ez volt az egyetlen feldolgozó egység a korai számítógépekben, amíg „más” processzorokat (például GPU-kat) bevezettek a számítási rendszer feldolgozási teljesítményének kiegészítésére. Az Intel 4004-et az első mikroprocesszornak tulajdonítják, és 1971-ben hozta nyilvánosságra az Intel Corporation. A mikroprocesszor csak akkor értelmes, ha van egy „programozható” számítógépes rendszere (hogy utasításokat hajthasson végre), és meg kell jegyeznünk, hogy a CPU a „központi” feldolgozó egység, az egység, amely vezérli a számítási rendszer. A mai kontextusban egy mikroprocesszor jellemzően tartalmazza a CPU-t, és egyetlen szilícium chip.
A szellemi tulajdon magja
A félvezető szellemi tulajdon magja, más néven IP Core vagy Core, egy újrafelhasználható logikai tervezés, amely általában egy adott személy vagy egy vállalat szellemi tulajdonát képezi. Ezért az IP Core inkább koncepció (tervezés), mint fizikai megvalósítás. Valami hasonlót figyelembe véve, ha a mikroprocesszor egy épület, akkor az IP mag az épület elrendezése vagy az épület tervrajza. Ezért a formaterv, amely az IP mag, harmadik félnek eladható vagy engedélyezhető, hogy azok az adott kivitelű processzorokat gyárthassák. Általában az IP magokat két csoportba sorolják az ábrázolásuk alapján. Ha magasabb szinten vannak képviselve, például az RTL-ben (Register Transfer Level), akkor ezeket puha magoknak nevezzük, és ha alacsonyabb szinten vannak képviselve, például a kapu szintű háló-listákban, akkor kemény magoknak nevezzük őket. Míg az előbbi ábrázolást általában könnyebb módosítani és adaptálni, a későbbieket ésszerű erőfeszítésekkel nem lehet módosítani.
A mag kifejezés a „többmagos processzorok” bevezetésével jobban eljutott az egyszerű emberhez. A többmagos processzor elképzelése az, hogy egynél több IP-mag (a kialakítás) replikálódjon egyetlen mikroprocesszor gyártása során (és ezért egyetlen chipben). Ezért egy magos processzorban az IP mag (vagy a kialakítás) egyetlen mikroprocesszoron készül, replikáció nélkül.
Mi a különbség a mikroprocesszor és a szellemi tulajdon magja között?
• Míg a mikroprocesszor egy logikai tervezés fizikai megvalósítása, addig az IP-mag maga a tervezés (vagy az elrendezés). Ezért az is lehetséges, hogy az IP-magot a mikroprocesszor „magjának” tekintjük, és mint ilyen „mikroprocesszor-magnak” nevezzük.
• Kereskedelmi szempontból a mag (vagy mikroprocesszoros mag) kifejezést arra használják, hogy utaljon az egyetlen mikroprocesszor belsejében replikált hasonló logikai kialakításra (vagy elrendezésre): Ezért egy kétmagos processzor két hasonló kialakítású lesz, amely egy mikroprocesszorban és egy a négymagos processzor négy hasonló kialakítású lesz.
• Általában a mikroprocesszorban lévő magok száma lesz a tényező annak eldöntésében, hogy hány szálat (alkalmazást) futtathat egyszerre a számítógépen (párhuzamosan).
