Tengeri teknősök vs szárazföldi teknősök
A tengeri teknős és a szárazföldi teknős elnevezés kissé összezavarodott az általános emberek körében, mivel a tudományos eszközök némileg eltérnek egymástól. Ezért a megfelelő megértés bárkinek is hasznos lenne. Tudományosan a teknős kifejezés a tengeri tesztudinokra utal. Az édesvízi testudinokat terrapinekként ismerik, az élő szárazföldeket vagy a szárazföldi testudinokat pedig tudományosan teknősöknek nevezik. Az általánosan használt kifejezések vagy nevek szerint azonban mindhárom típus teknősként ismert, az adott környezet melléknevével. Érdekes módon bizonyos típusokat még mindig terrapin-ként vagy teknősökként ismernek. Ezért ennek a vitának a megoldása néhány lépést igényelne, és ez a cikk egy ilyen lépés lenne, mivel megvitatja a szárazföldi és tengeri teknősök jellemzőit, és összehasonlítást végez. Más szavakkal,ez a cikk rövid összehasonlítás a teknősök és a teknősök között.
Tengeri teknős
A tengeri teknősök vagy a teknősök az egyik legkorábban élnek a Földön, és a fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy legalább 210 millió évvel ezelőtt lakták a világot. Lenyűgöző bennük az, hogy mind a mai napig képesek túlélni a sokféleséget, amely több mint 210 fennmaradt fajt tartalmaz, beleértve a szárazföldi, édesvízi és tengeri teknősöket. Jelenleg azonban csak hét tengeri teknősfaj él a világ óceánjain. Rendkívül jól alkalmazkodnak az óceáni életmódhoz, a fejlett papucsok mozgás közben. A teknősöket megáldják a Föld összes állata közül a leghosszabb élettartammal, amely bizonyos hivatkozások szerint több mint 80 év, de egyesek szerint akár 180 év is lehet. A tengeri teknősök a világ minden óceánjában elterjedtek, az Északi-sarkvidék és az Antarktisz kivételével. Légzésre és néha navigálásra jönnek a felszínre. A tengeri teknősök legérdekesebb jellemzője, hogy ugyanarra a strandra térnek vissza, ahol tojásrakás céljából születtek.
Föld teknős
A szárazföldi teknősök, más néven teknősök, szárazföldi hüllők a Reptilia osztályba és általában az Oderába: a Testudines tartoznak. Jelenleg több mint 45 fennmaradt faj létezik, de a szám valószínűleg nagyobb lesz. A teknősök testudinok, és testüket pajzs borítja, amelyet kagylónak neveznek. A héj kétféle struktúrából áll, amelyek a páncél (a felső rész) és a plasztron (az alsó rész) néven ismertek, és ezeket a két hidat összekötik. Ezenkívül a teknősnek van mind az endoskeleton, mind az exoskeleton (shell). A szárazföldi teknősök fajtól függően különböző méretűek. Napi állatok gyakrabban, mint nem, de néhányuk krepuszkuláris. Aktív idejük azonban leginkább a környezet környezeti hőmérsékletétől függ. A teknősök többsége a szexuális dimorfizmust mutatja be,de a két nem közötti különbségek fajonként eltérőek. Például egyes fajok nagyobb hímivarúak, mint a nőstények, de más fajoknál fordítva van. A tenyésztéskor a nőstény teknős fészkelő ásványokat ás, és egy-harminc petét rak a barlangba. Ezután a peték fajtól függően 60–120 napig inkubálódnak a földben. Általában a teknősbéka növényevő, de néhány mindenevő, mivel férgekkel és rovarokkal táplálkozik.de némelyek mindenevők, mivel férgekkel és rovarokkal táplálkoznak.de némelyek mindenevők, mivel férgekkel és rovarokkal táplálkoznak.
Mi a különbség a tengeri teknős és a szárazföldi teknős között?
• A tengeri teknősök a tengerben élnek, és csak tojásrakás céljából jönnek a partra, míg a szárazföldi teknősök mindig a szárazföldön élnek és alig mennek vízbe.
• A teknősök a végtagjaikat úszáshoz fejlesztették ki a békaláb formálásával, de a teknősöknek vannak lábai a járáshoz.
• A teknősök sokfélesége hét fajra korlátozódik, míg a teknősök nagyon változatosak, több mint 45 fennmaradt fajjal.
• A teknősök ugyanazon a strandon fészkelnek, ahol születtek, de a teknősökről ilyen megfigyelés nem történt.
• A teknősök tojási inkubációs ideje jelentősen rövid (21 nap) a teknősökhöz képest (60–120 nap).
