A legfontosabb különbség a szomatikus halál és a molekuláris halál között az, hogy a szomatikus halál (más néven klinikai halál) az agy működésének teljes és irreverzibilis leállítására utal, amelyet a szív és a tüdő működésének leállítása követ, míg a molekuláris halál (más néven sejthalál) az egyes szövetek és a sejtek megszűnésére utal.
A tudományban a halál egy sejt vagy egy szervezet minden metabolikus és funkcionális tevékenységének megszűnésére utal. Így a thanatológia az a tudományterület, amely a halállal foglalkozik. A nátológusok szerint a halál két fő típusba sorolható; a szomatikus halál és a molekuláris halál. A szomatikus halál az a jelenség, amikor az ember agya elhal, majd a szív és a tüdő funkcionális tulajdonságai megszűnnek. Ezzel szemben a molekuláris halál a szomatikus halál után következik be, ahol a sejtek és szervek megszűnnek. Ez a szomatikus halált követő oxigén rendelkezésre állásától függ. Fontos meghatározni a szomatikus és a személy halálának időpontjában bekövetkezett molekuláris halált, mint törvényes okot annak érdekében, hogy megerősítsük a személy halálát.
