Big Bang Theory vs Steady State Theory | Mi az állandó állapot elmélete? | Mi az az ősrobbanás elmélete? | Mi a különbség?
Az ősrobbanás-elmélet és az egyensúlyi állapot-elmélet két elmélet, amelyek megpróbálják megmagyarázni az univerzum kezdetét és evolúcióját. Ez a cikk megpróbálja összehasonlítani a két elméletet és megvitatni a közöttük lévő különbségeket.
Mi az állandó állapot elmélete?
A stabil állapotelmélet olyan elmélet, amely megpróbálja megmagyarázni az univerzum mechanikáját. Ez az elmélet azt sugallja, hogy az univerzum végtelen. Az állandósult állapot elmélete folyamatos teremtéselméletnek és végtelen univerzumelméletnek is ismert. Ez az elmélet arra is utal, hogy az univerzum tágul. A világegyetem tágulásával azonban új anyag jön létre, így a tökéletes kozmológiai elv érvényesül. A tökéletes kozmológiai elv az, hogy a világegyetem térben és időben egyaránt homogén és izotróp. Fred Hoyle, Thomas Gold és Hermann Bondi 1948-ban fejlesztette ki ezt a modellt. Ez elfogadja az univerzum tágulását és a relativitáselméletet, de az állandó anyagalkotás javaslata stabil állapotban tartja az univerzumot. Ebben az elméletben a világegyetem idővel tágul, azonban az univerzum tulajdonságai az idő múlásával nem változnak. Ez az elmélet arra is utal, hogy az univerzumnak nincs kezdete és vége. Ez az elmélet állandó anyagalkotást igényel, amely ellentétes a világegyetem anyagmegóvásával.
Mi az az ősrobbanás elmélete?
Az ősrobbanás elmélete azt sugallja, hogy egyszer a világegyetem olyan állapotban volt, ahol a sűrűség végtelen. Ez az állapot rendkívül forró volt, és ősi atomként ismert. Ez az anyagállapot aztán gyorsan kibővült, létrehozva a „nagy durranást”. Ez a gyors terjeszkedés hatására az univerzum lehűlt, és végül a modern univerzum jött létre. Az ősrobbanás elmélete az univerzum korai fejlődésének uralkodó elmélete. Georges Lemaitre először javasolta ezt az elméletet. Postulációját Einstein relativitáselméletére és annak alapfeltevéseire alapozta, mint például az izotróp és a homogén univerzum a térben, de nem feltétlenül az időben. Alexander Friedmann 1929-ben alkotta meg az ősrobbanás elmélet irányadó egyenleteit. Számos kutatás megfigyelései vezettek az ősrobbanás elmélet igazolásához. Az egyik ilyen megfigyelés volt Edwin Hubble megfigyelése a galaxisok látszólagos sebességének a földtől való távolságának változásáról. Megfigyelte, hogy a földtől távol eső galaxisok gyorsabban vonulnak vissza a földtől, mint a földhöz közelebb eső galaxisok. Egy másik megfigyelés a kozmikus háttérsugárzás. Mindkét megfigyelés megerősíti az ősrobbanás elméletét.
Mi a különbség az ősrobbanás elmélete és az egyensúlyi állapot elmélete között?
• Az ősrobbanás elmélete szerint az univerzumnak van kezdete. Az egyensúlyi állapot elmélete azt sugallja, hogy nincs kezdet és vég.
• Sok megfigyelés egyetért az ősrobbanás elméletével, de szinte egyik sem ért egyet az egyensúlyi állapot elméletével.
• A stabil állapotelmélet azt sugallja, hogy az univerzum térben és időben izotróp és homogén, de az ősrobbanás elmélete olyan univerzumot javasol, amely izotróp és homogén térben, de időben nem.
• Az ősrobbanás elméletében az anyag az univerzumban konzerválva van, de az egyensúlyi állapot elméletében a tökéletes kozmológiai elv megtartása érdekében tömeg jön létre.
