Álerő és centrifugális erő
Az álerő és a centrifugális erő két olyan esemény, amely a mechanika tanulmányozása során fordul elő. Pontosan megfogalmazva ezek a nem inerciális keretek tanulmányozásánál használt jelenségek vagy inkább fogalmak. Fontos, hogy alaposan megértsük mind az ál-, mind a centrifugális erőket, hogy jól ismerjük a körmozgást végző testek klasszikus mechanikáját. Az álerő és a centripetális erő elméletei nagyon hasznosak olyan területeken, mint a fizika, az autómérnöki tudományok, a gépészet, az űrtudomány, az asztrofizika, sőt a relativitáselmélet is. Ebben a cikkben azt fogjuk megvitatni, hogy mi az álerő és mi a centrifugális erő, alkalmazásuk különböző területeken, hasonlóságok és végül különbségeik.
Álerő
Az ál szó hazugságot vagy hamisat jelent, ami azt jelenti, hogy úgy tesz, mintha valaminek lennénk, ami nem az. Az álerő nem tulajdonképpen erő; ebben a szakaszban meglátjuk, hogy valójában mi az álerő. Az álerő számos néven ismert, például fiktív erő, d'Alembert erő vagy tehetetlenségi erő. A pszeudoerő ezen modelljére csak nem inerciális referenciakeretekben van szükség. Az inerciális keret olyan keret (koordinátakészlet), amely nem mozog, vagy állandó sebességgel mozog. Ezért a nem inerciális keret olyan koordinátakészlet, amelyek gyorsulással mozognak. A Föld jó példa a nem inerciális keretre. Az álerő olyan erő, amelyet egy test inerciális kerethez viszonyított gyorsulásának leírására határoznak meg egy nem inerciális keretben. Mivel az összes newtoni és klasszikus mechanikai egyenlet egy inerciális keretre van definiálva,a számítások elvégzéséhez álerő szükséges. Négy közös álerő létezik. Ezek a következő eseményekre vannak meghatározva. Az egyenes vonalon történő relatív gyorsuláshoz egyenes vonalú erő van. A forgás miatti gyorsuláshoz van centrifugális erő és Coriolis erő. Változó forgás esetén Euler erő van. Fontos megérteni, hogy ezek az erők nem tényleges erők. Koncepciók alkotják, amelyek megkönnyítik a számításokat. Ezeket az erőket azért vezetik be, hogy a test inerciális gyorsulása számítások során figyelembe vehető legyen. A forgás miatti gyorsuláshoz vannak centrifugális erő és Coriolis erő. Változó forgás esetén Euler erő van. Fontos megérteni, hogy ezek az erők nem tényleges erők. Koncepciók alkotják, amelyek megkönnyítik a számításokat. Ezeket az erőket azért vezetik be, hogy a test inerciális gyorsulása számítások során figyelembe vehető legyen. A forgás miatti gyorsuláshoz vannak centrifugális erő és Coriolis erő. Változó forgás esetén Euler erő van. Fontos megérteni, hogy ezek az erők nem tényleges erők. Koncepciók alkotják, amelyek megkönnyítik a számításokat. Ezeket az erőket azért vezetik be, hogy a test inerciális gyorsulása számítások során figyelembe vehető legyen.
Centrifugális erő
A centrifugális erő az álerő formája is. Bármely forgó tárgy centripetális erővel rendelkezik, amely a forgás középpontjától sugárirányban kifelé irányul. A centrifugális erő azonban nem fizikai erő, amely a rendszerre hat, hanem a számítások megkönnyítése érdekében kialakított koncepció. A forgó rendszerre ható valódi erő valójában a középpont felé irányul, és ezt centripetális erőnek nevezik. A centrifugális erő egy másik módja annak, hogy a test lendületét hozzáadják a számításokhoz. Ugyancsak a centripetális erő reaktív erejének tekinthető. Amint a centripetális erőt eltávolítják, a centrifugális erő is nulla lesz.
Mi a különbség az álerő és a centrifugális erő között?
• A centrifugális erő valójában az álerő speciális esete.
• Míg a centrifugális erő csak forgó rendszerekben fordul elő, az álerők bármely nem inerciális rendszerben előfordulnak.
