Relatív sűrűség vs fajsúly
A relatív sűrűség és a fajsúly a szilárd anyagok, folyadékok és gáz sűrűségének összehasonlításakor használt két fogalom. Mindkét koncepció szinte ugyanazt az elképzelést vallja. Ezek a fogalmak nagyon hasznosak az élelmiszeriparban, a gumiiparban és az anyagtudomány egészében. Ebben a cikkben a relatív sűrűséget és a fajsúlyt mélységben, azok alkalmazásáról, definícióiról, hasonlóságairól és különbségeikről fogjuk megvitatni.
Relatív sűrűség
A relatív sűrűség fogalmának megértéséhez először meg kell értenünk a sűrűség fogalmát. Az anyag sűrűsége megmondja, hogy milyen közel vannak a molekulák és milyen nehézek a molekulák. A sűrűséget az anyag térfogategységre jutó tömegeként határozzuk meg. Ez matematikailag sűrűség = tömeg / térfogat. A relatív sűrűség valójában két vegyület sűrűségét kapcsolja össze. Megmondja, milyen sűrű egy anyag egy másikhoz képest. Egy adott anyag relatív sűrűsége az adott anyag sűrűsége / a referencia anyag sűrűsége. A „relatív sűrűség” kifejezés dimenzió nélküli. Más szavakkal, nincsenek egységei. Ez annak mérése, hogy az adott anyag hányszor sűrűbb, mint a referencia anyag. A vizet általában folyadékok referenciaanyagának tekintik. Ha egy adott anyag relatív sűrűsége nagyobb, mint egy egység, az anyag vízbe süllyed. Ha a relatív sűrűség kisebb, mint egy egység, az anyag a vízen úszik. Egyetlen anyag relatív sűrűsége sem lehet nulla. Ha a relatív sűrűség nulla, akkor a tömegnek nulla kell lennie. Egy adott anyag esetében a tömeg egy adott térfogatban nem lehet nulla. Ezért a relatív sűrűség egyetlen anyag esetében sem lehet nulla. A relatív sűrűség nyomástól és hőmérséklettől függ. Ugyanannak az anyagnak különböző relatív sűrűsége lehet különböző nyomásokban és hőmérsékletekben. Egy adott anyag esetében a tömeg egy adott térfogatban nem lehet nulla. Ezért a relatív sűrűség egyetlen anyag esetében sem lehet nulla. A relatív sűrűség nyomástól és hőmérséklettől függ. Ugyanazon anyag különböző relatív sűrűségű lehet, különböző nyomásokban és hőmérsékletekben. Egy adott anyag esetében a tömeg egy adott térfogatban nem lehet nulla. Ezért a relatív sűrűség egyetlen anyag esetében sem lehet nulla. A relatív sűrűség nyomástól és hőmérséklettől függ. Ugyanazon anyag különböző relatív sűrűségű lehet, különböző nyomásokban és hőmérsékletekben.
Fajsúly
A fajsúlyt úgy definiáljuk, hogy az adott anyag egységnyi térfogatának tömegét elosztjuk a referencia anyag egységnyi térfogatának tömegével. A referenciaanyag a levegő a gázokhoz, a víz pedig a folyadékokhoz. A fajsúly is nyomástól és hőmérséklettől függ. A fajsúlyt egyszerű iparágakban használják, például a tej- és gumiiparban, a nyersanyagok minőségének meghatározásához. A piknométer a sok különféle eszköz, amelyet a fajsúly megállapítására használnak. Specifikus üvegként is ismert. A fajsúly is dimenzió nélküli mennyiség, amely nulla és végtelen között változik. De maga a null értéke nem lehet. A fajsúlynak van egy másik meghatározása, amelyet látszólagos fajsúlynak nevezünk.
Mi a különbség a relatív sűrűség és a fajsúly között?
- A relatív sűrűség és a fajsúly csaknem azonos.
- A fajsúlynak van egy másik meghatározása, amelyet látszólagos fajsúlynak neveznek, amelyet úgy határoznak meg, hogy egy adott anyag térfogatának tömegét elosztják a referenciaanyag azonos térfogatának tömegével.
- A modern tudományos közösség előnyben részesíti a fajsúlyt a rosszul meghatározott relatív sűrűséggel szemben. A fajsúly a relatív sűrűség új, pontosabb meghatározása.
