Metric vs Imperial
Mielőtt komoly kísérletet tettek volna áttérni egy olyan mérőrendszerre, amely univerzális és a világ összes országa számára elfogadható, éppen a császári vagy a brit mérőrendszer volt az uralkodó és a világ legtöbb részén alkalmazott. A metrikus rendszer más néven Système International d'Unités (francia nyelven), vagy egyszerűen SI mérőrendszer. A metrikus rendszer azért jött létre, mert a rendszert a világ 48 nemzete ratifikálta, és a legfontosabb megállapodás a mérőszám szerződés volt. A birodalmi mérési rendszer viszont a Brit Birodalomban a 19. és 20. században alkalmazott rendszerre utal. A metrikus rendszer elfogadása után azonban a birodalmi rendszert a világ néhány országára, nevezetesen az Egyesült Királyságra és meglepő módon az Egyesült Államokra redukálták. Lássuk a különbséget a metrikus és a birodalmi mérési rendszerek között.
A császári rendszert láb-font második mérőrendszernek is nevezik, ahol a láb a hosszegység; font a súlyegység, a második pedig az időegység. Másrészt a metrikus rendszer az a rendszer, amely felismeri a métert a hosszúság alapegységeként, a kilogrammot a súly alapegységeként, a másodikat pedig a másodperc egységeként. A birodalmi rendszert először 1824-ben vezették be, majd 1959-ben finomították és elfogadta a Brit Nemzetközösség. Az Egyesült Államok az egyetlen iparosodott nemzet, amely még mindig használja a birodalmi mérési rendszert, míg a világ többi része átfogó metrikus mérőrendszert vezetett előre.
Az SI mérési rendszer a nemzetközi közösség azon erőfeszítésének eredménye, hogy egyszerű, könnyen használható és általánosan alkalmazható mérőrendszert hozzon létre. Egyszerűbbnek tekinthető, mint más mérési rendszerek, mivel mindössze 7 alapegységből áll, amelyek felhasználásával más egységeket lehet levezetni. A birodalmi mérési rendszer valójában egy szokásos rendszer, amely két kapcsolódó rendszerből áll, az Egyesült Államok szokásos rendszeréből és a brit birodalmi rendszerből.
A birodalmi rendszer előtérbe kerülésének oka az a tény, hogy Nagy-Britannia a 17. és 18. században uralta a világkereskedelmet, és a világnak nem volt más lehetősége, mint elfogadni azt a mérési rendszert, amelyet kereskedelmének és ennek az iparosodott nemzetnek a hasznára vált.
Röviden:
• A birodalmi rendszerben a hossz mértékegysége az udvar, ahol az egyik udvar három láb.
• Másrészt a metrikus rendszer szisztematikusabb, a „méter” a hosszúság egysége, azzal az alapfeltevéssel, hogy az egyes egységek között egyetlen alapszorzó van. Például meg kell szorozni 10-vel, hogy megkapjuk a centimétereket méterben, és ismét 10-vel, hogy milliméterben megtalálja a választ.
• A birodalmi rendszer ehhez képest bonyolult. Ugye tudod, hogy egy udvar 36 hüvelyket tartalmaz, de nagyon nehezen találod meg a 15 méteres hüvelykek számát?
• Másrészt annak ismerete, hogy egy méter 100 centimétert tartalmaz, elegendő ahhoz, hogy tudjuk, hány centiméter van bármilyen méterben.
