Gondolat vs képzelet
A gondolat és a képzelet két szó, amelyeket gyakran összekevernek a jelentésükben mutatkozó hasonlóság miatt. Különböző módon kell megérteni őket. A gondolat mentális benyomásra vagy mentális folyamatra utal, amely továbbra is bekövetkezik, hacsak nem irányítják. Másrészt a képzelet önkéntes gondolat, amelyet erőfeszítéssel hoznak létre. Ez a fő különbség a gondolat és a képzelet között.
A képzelet értelemben mindig önkéntes. Arra törekszik, hogy vadul vagy simán elképzelje a dolgokat. Nézd meg a mondatokat
1. Azt képzelte, hogy az égen repül.
2. Úgy képzelte, mintha egy palotában élne.
Mindkét fenti mondatban az „elképzelni” szó használata az „erőszakos gondolkodás” jelentését jelenti. Az első mondatban a „képzelet” szót használjuk annak a jelentésére, hogy „erőszakosan azt hitte, hogy az égen repül”. A második mondatban az „elképzelni” szót használják annak a jelentésére, hogy „erőszakosan azt hitte, hogy palotában él”.
Fontos megjegyezni, hogy a képzeletnek egy bizonyos ponton véget kell érnie. Másrészről a gondolatok mindaddig folytatódnak, amíg teljesen kontrollálva vannak. A múlt nagy bölcsei mindent megtettek, hogy irányítsák gondolataikat. A gondolat áramlás, míg a képzelet alkotás. Ez a legfontosabb különbség a két szó között.
Érdekes megjegyezni, hogy a „gondolat” szót gyakran követi a „és” szó elöljárója. Másrészt a „képzelet” szót gyakran követi a „ról” és a „ról” elöljárószó. Mindkét szó igealakja a „gondolkodás” és a „képzelet”. Ezek a különbségek a két képzelet és gondolat szó között.
