Leíró vs korrelációs kutatás
Bár mind a leíró, mind a korrelációs kutatás a kutatás variációi, amelyeket széles körben használnak, vannak bizonyos különbségek e két típus között. A kutatásról szólva a kutatás jellege, célkitűzése, eredményei és alkalmazott módszerei alapján különböző módon kategorizálhatók. A leíró kutatást többnyire azzal a céllal végzik, hogy jobban megértsék a vizsgált populációt. Másrészt a korrelációs kutatás arra összpontosít, hogy megállapítsák, van-e kapcsolat két vagy több tényező (változó) között, és a kapcsolat természetére is összpontosít. Ez a fő különbség a leíró és a korrelációs kutatás között. E cikk segítségével vizsgáljuk meg ezt a különbséget mélységben. Először koncentráljunk a leíró kutatásra.
Mi az a leíró kutatás?
Mint fentebb említettük, egy leíró kutatás célja a vizsgálati populáció mélyreható megismerése. Ez minőségi és mennyiségi adatokat egyaránt tartalmazhat. A kutató nemcsak a felszín szintjét tárja fel, hanem megpróbálja a kutatási problémát mélyebb szinten feltárni.
A leíró kutatást végző kutató részletes információkat gyűjt a résztvevőktől. Számos technikát alkalmazhat erre a célra. A társadalomtudományokban széles körben alkalmazott technikák közül néhány felmérés, interjú, esettanulmány, sőt megfigyelés. Például egy kutató, aki fel akarja tárni a tinédzserek hozzáállását a nyelvoktatás átalakításához, leíró kutatást végezhet. Kutatásainak célja egy adott korosztály attitűdjének megértése, amely a nyelv átalakításának jelenségével kapcsolatos. Ehhez a kutatáshoz felmérési módszert és mélyinterjúkat is használhat adatgyűjtési módszerként. A kutató nem próbál okokat találni, és nem válaszol a „miért” kérdésre, csupán megértésre vagy részletes leírásra törekszik. Azonban,a korrelációs kutatás más.
Mi az a korrelációs kutatás?
Ellentétben a leíró kutatással, ahol a hangsúly a leíró adatok gyűjtésére irányul, a korrelációs kutatásban a kutató megkísérli azonosítani a változók között fennálló asszociációkat. A kutató erőfeszítéseket tesz a kapcsolat természetének megértésére is. Létfontosságú azonban kiemelni, hogy bár a kutató azonosítja, hogy van-e összefüggés a tényezők között, a manipulációra nem változik a következtetések levonásához. Azt sem tudja megjósolni, hogy melyik változó befolyásolja a másikat.
Például egy öngyilkossággal foglalkozó kutató előállhat azzal a gondolattal, hogy kapcsolat van a tizenéves öngyilkosság és a szerelmi ügyek között. Ez egy jóslat, amit megfogalmaz. A változók közötti kapcsolat azonosítására szolgáló korrelációs kutatás során azonban a kutatónak mintákat kell találnia az adatkorpuszában. Ez rávilágít arra, hogy egyértelmű különbség van e két típusú kutatás között. Most összegezzük a különbséget az alábbiak szerint.
Mi a különbség a leíró és a korrelációs kutatás között?
A leíró és a korrelációs kutatás definíciói:
Leíró kutatás: A leíró kutatás célja a vizsgálati populáció mélyreható megismerése.
Korrelációs kutatás: A korrelációs kutatás során a kutató megpróbálja azonosítani a változók között fennálló asszociációkat.
A leíró és a korrelációs kutatás jellemzői:
Leírás:
Leíró kutatás: Ez a kutatás vastag leíró adatokat szolgáltat.
Korrelációs kutatás: A korrelációs kutatás nem nyújt leíró adatokat; azonban az asszociációkat kutatja.
Jóslatok:
Leíró kutatás: A leíró kutatásban nem lehet jósolni.
Korrelációs kutatás: A korrelációs kutatásban előrejelzéseket lehet tenni a lehetséges kapcsolatokról.
Kauzalitás:
Leíró kutatás: A leíró kutatásban az ok-okozati összefüggéseket nem lehet feltárni.
Korrelációs kutatás: Bár az összefüggést nem lehet feltárni a korrelációs kutatásban, a változók közötti kapcsolat azonosítható.
Kép jóvoltából:
1. „Tropenmuseum, a Világkultúrák Nemzeti Múzeumának része” [CC BY-SA 3.0], a Wikimedia Commons-on keresztül
2. „Korreláció vs okozati összefüggés” Rcragun által - Saját munka. [CC BY 3.0] a Wikimedia Commons-on keresztül
