Abszolút vs összehasonlító előny
Az abszolút előny és az összehasonlító előny két olyan szó, amelyekkel gyakran találkozunk a közgazdaságtanban, különösen a nemzetközi kereskedelemben. Az embereket gyakran összekeverik a két fogalom közötti különbségek között, és tisztázást keresnek. Ez a cikk megpróbálja egyértelművé tenni a két fogalmat az abszolút és a komparatív előny közötti különbség kiemelésével.
Abszolút előny
Az előny azt a helyzetet jelenti, amikor egy személy, csoport vagy egy nemzet nagyobb gazdaságossággal képes előállítani egy adott terméket, mint mások. Természetesen ez az állítás nagyon általános, mivel lehet munkaerő-előny (munkaerő lehet olcsó vagy olcsó), vagy tőkeelőny. Az abszolút előny egy olyan kifejezés, amelyet akkor használnak, amikor az egyik ország több elemet képes előállítani ugyanazon erőforrásokkal, mint bármely más ország. Ha ezt a terméket csak egy ország gyártja, akkor a kölcsönösen előnyös kereskedelem lehetetlen.
Példát véve elmondható, hogy Zambia olyan ország, amely abszolút előnyt élvez más országokkal szemben, ami a rézgyártást illeti. Ennek oka egy természetes jelenség, mivel az ország rendelkezik a legnagyobb réz- vagy oxidtartalékkal, amelyet Bauxit néven ismernek.
Tehát az abszolút előny az a helyzet, amely akkor fordul elő, amikor egy nemzet képes bizonyos árucikkek előállítására a többi ország számára alacsonyabb költségekkel, miközben az összes többi tényező azonos. Az abszolút előny fogalmát Adam smith terjesztette elő, amikor a nemzetközi kereskedelemről beszélt.
Komparatív előny
A komparatív előny fogalma nagy jelentőséggel bír a nemzetközi kereskedelemben. Állítólag egy ország komparatív előnyt élvez más országokkal szemben, ha árukat és szolgáltatásokat kínál alacsonyabb alternatív költség mellett. Egy adott tétel opciós költsége az az összeg, amelyet feláldoznak az adott tétel másik egységének előállítására. Ez az elmélet azt sugallja, hogy ha egy ország bizonyos áruk és szolgáltatások előállításában előnyben van más országokkal szemben, akkor csak ezen áruk és szolgáltatások előállítására kell korlátozódnia, és olyan egyéb árukat és szolgáltatásokat kell importálnia, amelyekben az ország nem hatékony. A komparatív előny elméletét először Robert Torrens magyarázta 1815-ben.