Fő különbség - pihenőpotenciál vs akciópotenciál
A neuront az idegrendszer szerkezeti egységének tekintik. Ez magában foglalja a különböző idegi ingerek átvitelét a sejt során a sejt kommunikációjába. A neuronok elektrokémiai úton küldnek üzeneteket különböző ionok bevonásával. Más szavakkal, az elektromosan töltött vegyszerek, amelyek ionok, okozzák a jeleket. A legfontosabb ionok a nátrium, kálium, kalcium és klorid. Ezen ionok mozgása az idegsejteket körülvevő membránon kétféle potenciált okoz (feszültségkülönbség); nyugalmi és cselekvési potenciál. Nyugalmi potenciál akkor fordul elő, amikor az idegsejt nyugalomban van, és nem történik impulzusátvitel. A nyugalmi potenciál meghatározható az idegsejt belső és külső feszültségének különbségeként, amikor az idegsejt nyugalomban van. Akciópotenciál akkor jelentkezik, amikor a jeleket egy neuron axonja mentén továbbítják. Ennélfogva az akciós potenciál meghatározható az elektromos potenciál változásaként, amikor a jelátvitel az axonokon keresztül történik. Az idegsejt (különösen az axon) membránpotenciálja gyors emelkedésekkel és zuhanásokkal ingadozik. Ez a legfontosabb különbség a nyugalmi és az akciós potenciál között.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a pihenési potenciál
3. Mi a cselekvési potenciál
4. A pihenési és a cselekvési potenciál közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - Pihentető és cselekvési potenciál táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a pihenési lehetőség?
A nyugalmi potenciál egy olyan jelenség, amely az idegsejtben nyugalmi állapotban fordul elő. Egyszerűbben kifejezve, a pihenőpotenciál akkor fordul elő, amikor az idegsejt nem vesz részt semmilyen idegi impulzus vagy jel küldésében. Az ilyen állapotokat nyugalmi potenciálnak nevezzük, amikor az idegsejt „nyugalomban van”. Ebben az állapotban az idegsejt membránja különbséget mutat a töltésekben. A membrán belső része negatívabban töltődik fel, összehasonlítva a membrán külső régiójának töltésével. Az ilyen töltésbeli különbségeket általában kiegyenlítik a membránon átívelő különböző ionok mindkét irányba történő cseréje miatt; be vagy ki.
Nyugalmi potenciál alatt azonban a töltések kiegyenlítése nem következik be, mivel a membránban lévő ioncsatornák nem engedik át bizonyos ionok áthaladását. Csak a K + (káliumionok) átjutását biztosítja, és gátolja a Cl - ionok (klorid) és a Na + ionok (nátrium) mozgását. A membrán gátolja a negatív töltésű és az idegsejtben lévő fehérjemolekulák átjutását is. Ezeket az ioncsatornákat szelektív ioncsatornáknak nevezzük.
Ezen csatornákon kívül van egy ionszivattyú, amely magában foglalja a Na + -ionok és a K + -ionok cseréjét a membránon. Ez a szivattyú az energia felhasználásával működik. Amikor működik, egyszerre két K + ion cseréjét teszi lehetővé az idegsejté, és három Na + iont az idegsejtből. Ezt a szivattyút kation-aktív szivattyúnak nevezik. Nyugalmi potenciál alatt több K + -ion van jelen az idegsejtben, és több Na + -ion van jelen az idegsejten kívül.
01. ábra: Nyugalmi potenciál
A nyugalmi potenciál feszültségét (az idegsejt külső és belső feszültségének különbségét) akkor mérjük, ha az összes töltőerő kiegyenlítődik. Normál körülmények között az idegsejt nyugalmi potenciálja -70 mV.
Mi az akciós potenciál?
Az akciós potenciál akkor fordul elő, amikor az idegsejt impulzusokat továbbít. Ezen jelátvitel során az idegsejt (különösen az axon) membránpotenciálja (az elektromos potenciál különbsége a sejt külső és belső része között) gyors emelkedésekkel és zuhanásokkal ingadozik. A cselekvési potenciálok nem csak az idegsejtekben fordulnak elő. Különböző más gerjesztő sejtekben fordul elő, például izomsejtekben, endokrin sejtekben és néhány növényi sejtben is. Akciópotenciál során az impulzusok idegátvitele a neuron axonja mentén megy végbe a szinaptikus gombokig, amelyek az axon végén helyezkednek el. Az akciós potenciál elsődleges szerepe a sejtek közötti kommunikáció megkönnyítése.
Az akciós potenciál általában egy depolarizáló áram miatt keletkezik. A K + ioncsatornák hosszabb ideig tartó nyitása miatt az akciós potenciál feszültsége meghaladja -70 mV-ot. De amikor a Na + ioncsatornák záródnak, ezt az értéket visszaállítják -70mV-ra. Ezeket a körülményeket hiperpolarizációnak, illetve repolarizációnak nevezzük.
Az akciós potenciál általában egy depolarizáló áram miatt keletkezik. Másképpen fogalmazva: egy akciópotenciált generáló inger hatására az idegsejt nyugalmi potenciálja 0mV-ig, majd tovább csökken -55mV értékig csökken. Ezt küszöbértéknek nevezzük. Hacsak az idegsejt nem éri el a küszöbértéket, akciópotenciál nem jön létre. A nyugalmi potenciálokhoz hasonlóan akciós potenciálok fordulnak elő a különböző ionok kereszteződése miatt az idegsejt membránján. Kezdetben a Na + ioncsatornák az ingerre válaszul megnyílnak. Megemlítették, hogy nyugalmi potenciál alatt az idegsejt belseje negatívabban töltődik fel, és több Na + -iont tartalmaz kívül. A Na + nyílása miattioncsatornák egy akciós potenciál alatt, több Na + -ion fog a membránon keresztüli neuronba rohanni. A nátriumionok + ve töltése miatt a membrán pozitívabban töltődik fel és depolarizálódik.
02. ábra: Akciópotenciál
Ezt a depolarizációt megfordítja a K + ioncsatornák megnyílása, amelyek nagyobb számú K + -iont mozgatnak ki az idegsejtből. Amint a K + ioncsatornák kinyílnak, a Na + ioncsatornák bezáródnak. A K + ioncsatornák hosszabb ideig tartó nyitása miatt az akciós potenciál feszültsége meghaladja -70 mV-ot. Ezt az állapotot hiperpolarizációnak nevezik. De amikor a Na + ioncsatornák záródnak, ezt az értéket visszaállítják -70mV-ra. Ezt repolarizációnak nevezik.
Mi a hasonlóság a pihenő és a cselekvési potenciál között?
Nyugalmi és akciós potenciál a különböző ionok neuron membránján keresztüli mozgása miatt következik be
Mi a különbség a pihenési és a cselekvési potenciál között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Nyugalmi és cselekvési potenciál |
|
| Nyugalmi potenciál a feszültségkülönbség az idegsejt membránján, amikor nem továbbítja a jeleket. | Az akciós potenciál a feszültségkülönbség az idegsejt membránján, amikor az axonok mentén továbbítja a jeleket. |
| Esemény | |
| Nyugalmi potenciál akkor fordul elő, ha az idegsejt nem vesz részt idegi impulzusok vagy jelek küldésében. | Akciópotenciál akkor keletkezik, amikor az idegsejtek mentén továbbított jeleket továbbítják. |
| Feszültség | |
| -70mV a nyugalmi potenciál. | + 40mV az akciós potenciál. |
| Ionok | |
| Ha a pihenési potenciál bekövetkezik, akkor több Na + -ion és kevesebb K + -ion található az idegsejteken kívül. | Több Na + és kevesebb K + ion az idegsejtben, amikor az akciós potenciál bekövetkezik. |
Összegzés - pihenőpotenciál vs akciópotenciál
Nyugalmi potenciál akkor jelentkezik, amikor az idegsejt nem vesz részt semmilyen idegi impulzus vagy jel küldésében. A membrán belső része negatívabban töltődik fel, összehasonlítva a membrán külső régiójának töltésével. Nyugalmi potenciál alatt több K + -ion van jelen az idegsejtben, és több Na + -ion van jelen az idegsejten kívül. Normál körülmények között az idegsejt nyugalmi potenciálja -70 mV. Az akciós potenciál a membránpotenciál, amikor egy jel átvitele az axon mentén történik. Az akciós potenciál általában egy depolarizáló áram miatt keletkezik. A K + ioncsatornák hosszabb ideig tartó nyitása miatt az akciós potenciál feszültsége meghaladja -70 mV-ot. De amikor a Na +az ioncsatornák bezáródnak, ezt az értéket visszahozzák -70mV-ra. Ezeket a körülményeket hiperpolarizációnak, illetve repolarizációnak nevezzük. Ez a különbség a nyugalmi és az akciós potenciál között.
Töltse le a Pihenő és cselekvési potenciál PDF változatát
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Töltse le a PDF verziót itt: Különbség a pihenő és az akciós potenciál között
