Különbség Az EPSP és Az IPSP Között

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Kulcskülönbség - EPSP vs IPSP

Az idegrendszer fontos, amikor reagál az idegsejtek által kapott különböző ingerekre. Mind a biológiai, mind az elektrokémiai komponensek részt vesznek az idegrendszer általi jelátvitelben. Az idegrendszer komponensein belül felépülő különböző potenciálok különböző idegi ingerek továbbadását okozzák. Ilyen potenciálok lehetnek fokozatos, akciós és nyugalmi potenciálok. Mindezek a potenciális elektrokémiai változások következtében jelentkeznek. Különböző potenciálok közül a fokozatos potenciál különböző komponensekből áll, mint például lassú hullámpotenciálok, receptorpotenciálok, pacemakerpotenciálok és posztszinaptikus potenciálok. Az EPSP és az IPSP a posztszinaptikus potenciál két típusa. Az EPSP az izgató posztszinaptikus potenciált, az IPSP pedig a gátló posztszinaptikus potenciált jelenti. Egyszerűbben fogalmazva: az EPSP egy gerjesztő állapotot hoz létre a posztszinaptikus membránon, amely képes cselekvési potenciált kiváltani, míg az IPSP kevésbé gerjesztő állapotot hoz létre, amely gátolja az akciós potenciál beindítását a posztszinaptikus membrán által. Ez a legfontosabb különbség az EPSP és az IPSP között.

TARTALOM

1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbségek

2. Mi az EPSP

3. Mi az IPSP

4. Az EPSP és az IPSP közötti hasonlóság

5. Egymás melletti összehasonlítás - EPSP és IPSP táblázatos formában

6. Összefoglalás

Mi az EPSP?

Az EPSP a gerjesztő posztszinaptikus potenciálra utal. Ez egy olyan elektromos töltés, amely a gerjesztő neurotranszmitterek következtében az idegsejt posztszinaptikus membránjában fordul elő. Indukálja az akciópotenciál létrehozását. Más szavakkal, az EPSP a posztszinaptikus membrán előkészítése az akciós potenciál kiváltására. Az akciós potenciál létrehozása a posztszinaptikus membrán által szekvenciális folyamaton keresztül történik, különböző neurotranszmitterek és ligandum-kapu ioncsatornák bevonásával. Azok a neurotranszmitterek, amelyek serkentően felszabadulnak a pre-szinaptikus membrán vezikuláiból, és bejutnak a posztszinaptikus membránba.

A poszt-szinaptikus membránba bejutó fő neurotranszmitter a glutamát. Az aszpartátionok ingerlő neurotranszmitterként is működhetnek. A bejutás után ezek a neurotranszmitterek a posztszinaptikus membrán receptoraihoz kötődnek. A neurotranszmitterek megkötése a ligandum-kapu ioncsatornáinak megnyílását eredményezi. A ligandum-kapuzott ioncsatornák megnyílása a pozitív töltésű ionok, elsősorban a nátriumionok (Na ⁺) áramlását idézi elő a posztszinaptikus membránba.

01. ábra: EPSP

Ezeknek a pozitív töltésű ionoknak a mozgása depolarizációt hoz létre a posztszinaptikus membránon. Más szóval, az EPSP izgalmas környezetet teremt a posztszinaptikus membránon belül. Ez a gerjesztés egy akciós potenciál kilövését eredményezi azáltal, hogy a posztszinaptikus membránt a küszöbszint felé irányítja.

Mi az IPSP?

Az IPSP-t gátló posztszinaptikus potenciálnak nevezik. Ez egy elektromos töltés, amely felépül a posztszinaptikus membránban, és gátolja az akciós potenciál kilövését. Ez pont az EPSP ellentéte. Az IPSP kifejlődésének fő oka egy szekvenciális lépés, amelynek során gátló neurotranszmitterek kötődnek a posztszinaptikus membrán receptorokhoz. Ezek a neurotranszmitterek közé tartozik a glicin és a gamma-amino-vajsav (GABA), amelyeket a pre-szinaptikus membrán választ ki. A GABA egy aminosav, amely a központi idegrendszerben a legelterjedtebb gátló neurotranszmitterként működik. A felszabadulás után a GABA olyan receptorokhoz kötődik, mint a posztszinaptikus membránban jelen lévő GABAA és GABAB. Amikor ezek a gátló neurotranszmitterek megkötődnek,ligandum-kapu ioncsatornák megnyílását eredményezi, amelyek a kloridionok (Cl-) mozgását okozzák a posztszinaptikus membránba.

Ezeket a kapuzott csatornákat általában ligandumkapuú kloridion csatornáknak nevezik. A kloridionok negatív töltésűek. Ezek az ionok hiperpolarizációt okoznak a posztszinaptikus membránon. Ez azt jelenti, hogy az ISPS olyan környezetet hoz létre, amelynek kisebb a valószínűsége az akciópotenciál kilövésére. Ez a gátló folyamat addig folytatódik, amíg a gátló neurotranszmitterek leválnak a posztszinaptikus membrán receptorairól, amelyekhez kötődnek. Miután leváltak, ezek a neurotranszmitterek visszaesnek eredeti helyeikre, ami a ligandum-kapu kloridion-csatornák bezáródását eredményezi. A posztszinaptikus membránba nem jutnak kloridionok, és a membrán egyensúlyi állapotba kerül.

Milyen hasonlóságok vannak az EPSP és az IPSP között?

• Mindkettő posztszinaptikus potenciál, és a posztszinaptikus membránban fordul elő.
• Mindkettőt ligandumkapu ioncsatornák közvetítik.
• Mindkét körülmények között a ligandum-kapuzott ioncsatornák különböző neurotranszmitter molekulák megkötésével nyílnak meg.

Mi a különbség az EPSP és az IPSP között?

Különböző cikk a táblázat előtt

EPSP vs IPSP
Az EPSP egy elektromos töltés, amely a posztszinaptikus membránon belül gerjesztő neurotranszmitterek eredményeként lép fel, és akciós potenciál keletkezését váltja ki.	Az IPSP egy olyan elektromos töltés, amely a posztszinaptikus membránon belül lép fel a nem gerjesztő vagy gátló neurotranszmitterek megkötésének eredményeként, és megakadályozza az akciós potenciál kialakulását.
Polarizációs típus
A depolarizáció az EPSP során történik.	A hiperpolarizáció az IPSP során történik.
Hatás
Az EPSP a posztszinaptikus membránt a küszöbszint felé irányítja, és cselekvési potenciált indukál.	Az IPSP a posztszinaptikus membránt elirányítja a küszöbszinttől, és megakadályozza az akciós potenciál kialakulását.
Bevont ligandumok típusa
Glutamátionok és aszpartátionok vesznek részt az EPSP során.	A glicin és a gamma-amino-vajsav (GABA) részt vesz az IPSP során.

Összegzés - EPSP vs IPSP

Az EPSP-t gerjesztő posztszinaptikus potenciálnak nevezik. Ez egy elektromos töltés, amely a gerjesztő neurotranszmitterek következtében az idegsejt posztszinaptikus membránján belül lép fel. Az EPSP izgalmas környezetet teremt a posztszinaptikus membránon belül. Ez a gerjesztés akciós potenciál kilövését eredményezi. Az IPSP-t gátló posztszinaptikus potenciálnak nevezik. A posztszinaptikus membránban felépült elektromos töltés gátolja az akciós potenciál kilövését. Az IPSP kialakulásának fő oka egy szekvenciális lépés, amely gátló neurotranszmittereket tartalmaz, amelyek a posztszinaptikus membrán receptorokhoz kötődnek. Ez a gátló folyamat addig folytatódik, amíg a gátló neurotranszmitterek leválnak a receptorokról. Ez a különbség az EPSP és az IPSP között.

Töltse le az EPSP vs IPSP PDF-fájlt

A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Töltse le a PDF verziót itt: Különbség az EPSP és az IPSP között