Fő különbség - Retikulálás vs párhuzamos venáció
A vénák a levélben jelenlévő látható tulajdonságok, amelyek különböző jellegzetességeket nyújtanak a leveleknek. Mechanikus támaszt biztosítanak a levél számára. A levél és a levél mezofilljában jelen lévő xilém- és flémsejtek révén a víz és az élelmiszer szállítják a levélbe és a levélből ki. Ez megfelelő vizet juttat a levélbe, és a fotoszintézissel előállított táplálékot a növény többi testébe is áttelepíti. Az általuk rendezett minta típusa szerint a vénákat két típusba sorolhatjuk, a retikuláris venáció és a párhuzamos venáció. A retikula venációban a vénák hálószerű szerkezetet képeznek, amely a középső ág mindkét oldalán jelen van, míg in párhuzamos venáció, a vénák a levélnyéltől a levél végéig (a levélcsúcs) párhuzamosak. Ez a legfontosabb különbség a retikuláris venáció és a párhuzamos venáció között.
TARTALOM
1. Áttekintés és kulcsfontosságú különbség
2. Mi a retikulációs venáció
3. Mi a párhuzamos venáció
4. A retikulálás és a párhuzamos venáció közötti hasonlóság
5. Egymás melletti összehasonlítás - retikulátum vs párhuzamos venáció táblázatos formában
6. Összefoglalás
Mi a retikula venáció?
A levelek retikuláris venációjának van egy különálló elsődleges vénája, amely a levél levélnyélén keresztül jut be és a levél közepén halad át. Az elsődleges véna vagy a középső alagút köti össze a levelet. A középső ág számos ággal rendelkezik, amelyek kis másodlagos ereket eredményeznek. Ezek a másodlagos vénák a középső ágtól a levél pereme felé nyúlnak. Ezeknek a másodlagos vénáknak a meghosszabbítása a levél margójában lévő speciális struktúránál ér véget. Ezt hidathódoknak nevezik. A hidatódák módosított pórusok és szekréciós szervként működnek. A másodlagos vénák további elágazási mintákat is fejlesztenek, amelyek a harmadrendű vénák vagy a harmadrendű vénák kialakulását eredményezik. A tercier vénák ezen elágazási mintázata a hálóban hálózatos mintázatot képez. Az areolák olyan struktúrák, amelyek a tercier vénák közötti mezofillben vannak jelen. Az ebben a struktúrában jelenlévő néhány vénák az areolákhoz kerülnek. A vénák ezt a végződő folyamatát areolation néven ismerjük.
01. ábra: Retikula venáció
A vénák xilem- és floémsejtekkel rendelkeznek. A xilém magában foglalja a víz szállítását a levélbe a szárról, és eloszlik a levél mezofillumában. A phloem az előállított táplálékot fotoszintézissel transzlokálja a levélből a növény testének különböző részeibe. Az érsejtek a parenchymába ágyazódnak, és köteghüvelyes sejtek veszik körül őket. A párhuzamos venációhoz hasonlóan, a másodlagos venációban a vénavégek típusa változó. Vagy a levél szélénél végződik, vagy összekapcsolódik a többi jelenlévő vénával. A hálózatos venációra példa a hibiszkusz és a mangó. A retikula venáció a kétszikű növények jellemző jellemzője.
Mi a párhuzamos venáció?
Mielőtt közelítenénk a párhuzamos venáció kifejezéshez, meg kell magyarázni az elsődleges és a másodlagos vénák kifejezéseket. Azokat a vénákat, amelyek a levélnyélen keresztül jutnak a levélbe, elsődleges vénáknak vagy első rendű vénáknak nevezzük. Botanikai szempontból a levélnyél olyan szár, amely összeköti a levéllemezt a szárral. A bejutó elsődleges véna tovább oszlik ágakra, amelyeket másodlagos vénáknak vagy másodrendű vénáknak nevezünk. Az elsődleges véna átmérője nagyobb, mint a másodlagos vénáké. A vénák xilém- és floémsejtekből állnak. Beágyazódnak a parenchymába a sclerenchyma szövetbe, amelyet köteghüvely sejtek vesznek körül. Anyagok szállításában működnek. A xilémás vénák a vizet és más ásványi anyagokat szállítják a szárból a levél mezofilljébe, míg a phloem véna az előállított ételt fotoszintézis útján kiszorította a levélből, és a növény többi testéhez juttatta.
Párhuzamos venációban az elsődleges vénák párhuzamosan és egyenlő távolságban helyezkednek el az egész levélben, és a levél csúcsa felé konvergálnak. A konvergálást gyakran anasztomózisnak nevezik; fúzió a csúcs felé. A kis kisebb vénák társítják az elsődleges vénákat, de képesek véget vetni, amelyek végül finom véna végződésekkel járnak. Orrszívókban a kisebb vénák elterjedtek. Az érvégződések összefüggésében a szám erősen változó. Ez lehet akár a másodlagos vénák a levél szélén, akár a többi vénához vezető linkek kialakulásában. A vénák a levél különböző anyagainak eloszlási hálózataként működnek, és mechanikus támaszt nyújtanak a levél számára.
02. ábra: Párhuzamos venáció
A legtöbb egyszikű növényben jelen lévő párhuzamos venáció mindig korrelál a levél alakjával. Hosszú levelekkel rendelkeznek, széles levelű talppal. A legszembetűnőbb példa, amely a párhuzamos vénázáshoz szolgáltatható, a banán. Ezenkívül az egyszikűek, például a kukorica, a búza, a rizs, a fű és a cirok párhuzamos venációt mutatnak.
Milyen hasonlóságok vannak a retikuláció és a párhuzamos venáció között?
- Mindkét venáció rendelkezik a xilém és a flém sejtekkel.
- Mindkettő részt vesz a víz és az élelmiszer szállításában.
- Mindkét venáció mechanikus támaszt biztosít a levél számára.
Mi a különbség a retikuláció és a párhuzamos venáció között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Retikulálja a Venációt vs a párhuzamos Venációt |
|
| A retikuláris venáció során a vénák hálószerű szerkezetet alkotnak, amely a középső ág mindkét oldalán jelen van. | Párhuzamos venációval a vénák a levélnyéltől a levélcsúcsig párhuzamosan fejlődnek. |
| A növények típusa | |
| A retikula venáció a kétszikű növények jellemző jellemzője. | A párhuzamos venáció az egyszikű növények jellemző jellemzője. |
| Példák | |
| A hibiszkusz és a mangó néhány példa azokra a növényekre, amelyek hálózatos venációt mutatnak. | A kukorica, a banán és a búza néhány példa a párhuzamosan elhelyezkedő növényekre. |
Összegzés - Retikulálás vs párhuzamos venáció
A vénák a növényi levél fontos szerkezetei. A fotoszintézissel a levélben előállított élelmiszerek szállítását és a víz levélbe juttatását foglalják magukba. A vénák mechanikai szilárdságot biztosítanak a levél számára. Az elrendeződés mintája szerint a vénák kétféle; párhuzamos venáció és retikuláris venáció. A retikuláris venáció során a vénák hálószerű szerkezetet alkotnak, amely mindkét oldalon a középtag mentén van jelen. Párhuzamos venációval a vénák a levélnyéltől a levélcsúcsig párhuzamosan fejlődnek. A kétszikű növényekben a retikuláris venáció jellegzetes jellemző, az egyszikű növényekben pedig a párhuzamos venáció adja a jellemző tulajdonságot. Ezt ki lehet emelni a retikuláris venáció és a párhuzamos venáció közötti különbségként.
Töltse le a Reticulate vs Parallel Venation PDF verzióját
A cikk PDF-verzióját letöltheti, és offline célokra is használhatja, az idézési megjegyzés szerint. Kérjük, töltse le itt a PDF verziót. Különbség a retikula és a párhuzamos venáció között
