A Beltenyésztés és A Tenyésztés Közötti Különbség

2024 Szerző: Mildred Bawerman | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 08:39

Fő különbség - beltenyésztés vs tenyésztés

A tenyésztés nemi úton történő reprodukciós módszer, amelyet generációk során kívánatos vagy előnyös tulajdonságokkal rendelkező utódok előállítására hajtanak végre. A kívánt személyeket kiválasztják és mesterségesen keresztezik, hogy utódokat hozzanak létre. Különböző típusú tenyésztési technikák léteznek. A beltenyésztés és a tenyésztés kétféle. A beltenyésztés és a tenyésztés közötti legfontosabb különbség az, hogy a beltenyésztés a genetikailag közeli rokonok párzási vagy tenyésztési folyamata 4–6 generáció alatt, míg a tenyésztés a távoli rokonságban lévő vagy rokon nemű egyének 4–6 generáción át tartó párzása. A beltenyészet csökkenti az ősök genetikai variációját, míg a tenyésztés az ősök genetikai variációját.

TARTALOM

1. Áttekintés és a legfontosabb különbség

2. Mi a beltenyészet

3. Mi az a tenyésztés

4. Egymás mellett történő összehasonlítás - beltenyészet és tenyésztés

5. összefoglalás

Mi a beltenyésztés?

A beltenyésztés a genetikailag rokon szülők szaporodásának vagy keresztezésének folyamata sok generáción keresztül. Közel rokon személyeket, például testvéreket választanak beltenyészethez. A beltenyésztés utódai fokozott homozigotitást mutatnak. A beltenyészet fő célja a kívánatos tulajdonságok fenntartása és a nemkívánatos tulajdonságok kiküszöbölése e populációból. A beltenyésztés azonban nagyobb eséllyel eredményezheti a káros recesszív mutációk kifejeződését, amint az a 01. ábrán látható. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy az utódok károsító recesszív tulajdonságokat hordozzanak a beltenyésztéssel megnövekedett homozigozitás miatt. Ez bevezeti a beltenyésztés utódainak alacsonyabb fitneszszintjét. Ez a jelenség beltenyésztési depresszió néven ismert. Amikor a beltenyésztés alacsonyabb erőnlétű biológiai utódokat hoz létre, nem képesek túlélni és szaporodni. Ezért a nagy homozigótájú utódok könnyen hajlamosak a természetes szelekció révén kihalni a környezetből; ezt genetikai tisztításnak nevezik.

A beltenyésztés a szelektív tenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszer, amely tiszta vonalak készítésével fejleszti a növényekben és az állatokban egy adott fenotípusos tulajdonságot.

01. ábra: A póni beltenyésztése - Példa a beltenyésztési depresszióra

Mi az outbreeding?

A tenyésztés, más néven outcrossing egy távoli rokonságban lévő vagy egymással nem rokon két személy párzási folyamata. Két egyed kiválasztása két populációból történik. A tenyésztés fő célja kiemelkedő tulajdonságú vagy minőségű utódok előállítása. Ez a két egyén fenotípusosan két különböző környezethez alkalmazkodik. Ezért az outcross utódai nem könnyen alkalmazkodhatnak egyik környezetben való élethez sem, mert az outcross a fenotípus köztitermékét eredményezheti a szülők számára. Nem fog tökéletesen megfelelni a szülői környezetnek. Ezért a tenyésztés nem mindig növeli az utódok erőnlétét. Néha a tenyésztés alacsonyabb alkalmasságot mutathat, hogy ellenálljon a szülői környezetnek. Outbreeding depresszió néven ismert. Például,egy nagy testméretű egyed és egy kis testméretű egyed közötti kereszteződés közepes méretű utódokat hozhat létre; az utód nem biztos, hogy megfelelően alkalmazkodik a szülők környezetéhez.

A legtöbb esetben a tenyésztés kiváló minőségű utódokat hoz létre. Két különböző populáció genomjainak keveredése utódokat eredményezhet, amelyek bármelyik szülőnél jobbak. Ez külterjedés-fokozás néven ismert, és növeli az új genom genetikai variációit. Ez a megnövekedett genetikai variáció előnyösvé válik a különböző tényezők, például a környezeti stressz okozta kihalás elleni védelem érdekében. A gének keveredése két, egymással nem összefüggő egyed között növeli a recesszív allélok által okozott káros mutációk elfedő hatását is.

Mi a különbség a beltenyésztés és a tenyésztés között?

Különböző cikk a táblázat előtt

Beltenyésztés vs tenyésztés
A beltenyésztés két genetikailag szoros rokonságban lévő szülő pároztatásának technikája 4-6 generáción keresztül.	A tenyésztés olyan tenyésztési módszer, amelyet két populációból választanak ki távoli rokonságban lévő vagy rokon rokon egyének között.
Az utódok genetikai jellege
A beltenyészet utódai nagyobb valószínűséggel homozigóták.	A tenyésztés növeli az utódok heterózisát vagy hibrid erejét.
Biológiai alkalmasság
A beltenyésztés nagyobb valószínűséggel eredményez biológiailag alacsonyabb fitnesz utódokat.	A tenyésztés nagyobb valószínűséggel biológiai alkalmassággal rendelkező utódokat hoz létre.
A genomok genetikai variációja
A beltenyésztés csökkenti az utód genomjának genetikai variációját.	A tenyésztés növeli az utódgenomok genetikai variációját.
Káros recesszív mutációk kifejezése
Nagy a valószínűsége annak, hogy a beltenyésztési utódokban folytatódik a káros recesszív mutáció.	A tenyésztés csökkenti a káros recesszív mutációk expressziójának esélyét az utódokban.
Alkalmazkodás a környezethez
Az utódok csekély mértékben képesek alkalmazkodni a változó környezetekhez.	Az utódok nagyobb mértékben képesek alkalmazkodni a változó környezetekhez.
Fő cél
A beltenyésztés fő célja a jó tulajdonságok fenntartása és a tiszta vonalak kialakítása.	A tenyésztés kiváló minőségű utódok előállítása céljából történik.

Összegzés - beltenyésztés vs tenyésztés

A beltenyésztés és a tenyésztés két tenyésztési technika, amelyet növény- és állattenyésztők végeznek. A beltenyésztést közeli rokonok között végzik, hogy a generációk során is fenntartsák a jó tulajdonságokat. A beltenyésztés növeli az utódok homozigozitását. Negatívan befolyásolja az utódokat azáltal, hogy több esélyt ad a káros recesszív mutációk kifejezésére. A tenyésztést egymástól független vagy távoli rokonságban lévő egyének között hajtják végre több generáción keresztül. A tenyésztés genetikailag sokféle utódot hoz létre, akik nagyobb mértékben képesek alkalmazkodni az új környezetekhez. Ez a különbség a beltenyésztés és a tenyésztés között.