Hibridizáció vs beltenyésztés
Mivel a tenyésztés és a hibridizáció fontos szempont a fajok védelmében, hasznos megismerni a különbséget a hibridizáció és a beltenyésztés között. A hibridizáció és a beltenyésztés kétféle típusú szelektív tenyésztési folyamat. Mindkét folyamat különböző genetikai tulajdonságú növényeket és állatokat érint. A szelektív tenyésztési módszereket általában mesterségesen hajtják végre olyan különleges állatok és növények előállítására, amelyek olyan sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a kártevő-rezisztencia, a kémiai tolerancia, a betegségekkel szembeni ellenállás stb.
Mi a hibridizáció?
A genetikában hibridizációnak nevezik azt a folyamatot, amikor két fajból genetikailag különböző szülőket kereszteznek termékeny utódok létrehozására. Az új termékeny utódokat hibridként ismerik. A hibridek nagyon fontosak a földrajzi elszigeteltség és a speciáció folyamatában. A hibridizáció elvégezhető vagy előfordulhat mind növényekben, mind állatokban. Például az öszvér nagyon gyakori példa hibrid állatként, amelyet hím szamár és nőstény ló tenyésztésével állítanak elő. Ebben a példában a lónak és a szamárnak 64, illetve 62 kromoszómapárja van, az öszvérnek azonban csak 63. Így a hibridek új génkombinációkkal rendelkezhetnek, amelyek szüleikkel ellentétben jobb alkalmazkodást eredményezhetnek bizonyos környezeti körülmények között. Ilyen esetekben ezek a hibridek új fajként képesek életben maradni, ezáltal megerősítve a fajlagolást. A növényi hibridizáció folyamata több kategóriába sorolható, beleértve a fajták közötti, fajtán belüli, inter-specifikus és generációk közötti hibridizációt.

Mi a beltenyésztés?
A beltenyésztés az utódok genetikai szempontból nagyon szoros rokonságban álló vagy közeli rokonságban lévő szülők párzása révén történő előállítása. A beltenyészet általában nem változtatja meg az allél gyakoriságát. Növelheti azonban a homozigóta genotípusok mennyiségét, amelyek t urnában fokozzák a ritka recesszív allélok megjelenését. A beltenyésztést általában olyan állatok számára végzik, mint tehenek, kutyák, lovak stb., Hogy specifikus génjeiket átadják a következő generációknak. Van azonban lehetőség a szülők bizonyos nem kívánt tulajdonságainak átadására az utódoknak, amelyek genetikai rendellenességeket okozhatnak.

Mi a különbség a hibridizáció és a beltenyésztés között?
• A hibridizáció a genetikailag különböző egyének keresztezésének folyamata, hogy utódokat hozzon létre, míg a beltenyésztés két szorosan rokon szülő (közeli rokon) keresztezése, akiknek nagyon hasonló alléljeik vannak.
• A hibridizáció eredményeként a szüleiktől nagyon különböző allélokkal rendelkező utódok születnek, míg a beltenyésztés a szülőkhöz nagyon hasonló allélmintákkal rendelkező utódokat hoz létre.
• A hibridizációban két különböző faj vesz részt, míg a beltenyésztésben a szülők ugyanahhoz a fajhoz tartoznak.
• A hibridizáció fokozza a heterozigóta allélokat, míg a beltenyésztés a homozigóta allélek mennyiségét.
• A beltenyésztés egész élő állatot foglal magában, míg a hibridizáció állat vagy növény egy részét.
• Bizonyos nemkívánatos tulajdonságok átadása a szülőktől az utódokhoz kontrollálható a hibridizáció során, de beltenyészetben ez lehetetlen.
• A hibridizációval ellentétben a beltenyésztés nagyobb valószínűséggel okoz genetikai rendellenességeket.