Fő különbség - Munkanélküliség vs alulfoglalkoztatás
A legfontosabb különbség a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság között az, hogy a munkanélküliség arra a gazdasági helyzetre vonatkozik, amelyben az aktívan munkát kereső egyén nem képes munkát találni, míg az alulfoglalkoztatott az a helyzet, amikor a munkalehetőségek és a készségek és az iskolázottság szintje nem felel meg egymásnak. az alkalmazottak. Mind a munkanélküliség, mind az alulfoglalkoztatás kedvezőtlen gazdasági körülményeket eredményez egy országban, és hatékonyan kell kezelni őket annak negatív hatásainak csökkentése és ellenőrzése érdekében. Így a szakképzett alkalmazottak megtartása érdekében a kormánynak nagy szerepe van a politika kialakításában.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a munkanélküliség
3. Mi az alulfoglalkoztatottság
4. Egymás melletti összehasonlítás - A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság
5. Összefoglalás
Mi a munkanélküliség?
A munkanélküliség azt a gazdasági helyzetet jelenti, amelyben az aktívan munkát kereső egyén nem képes munkát találni. A munkanélküliséget gyakran használják a gazdasági feltételek egyik legfontosabb mutatójaként. 2015-ben a Forbes magazin arról számolt be, hogy Dél-Afrika, Görögország és Spanyolország vezeti a legmagasabb munkanélküliségi ráta listáját. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliség gyakoriságának mérőszáma, és az alábbiak szerint számítják százalékban.
Munkanélküliségi ráta = Munkanélküli / Jelenleg a munkaerőnél dolgozó személyek száma * 100
Az infláció a munkanélküliség fő tényezője. Mivel az infláció az általános árszint növekedése miatt megnöveli a termelési költségeket, a vállalatoknak el kell bocsátaniuk a munkavállalókat a munkaerőköltségek csökkentése és az üzleti életben maradás érdekében. Továbbá az áruk és szolgáltatások iránti összesített kereslet csökkenni fog az árak emelkedése miatt, ami néha akár egyes vállalkozások megszűnését is okozhatja a gazdasági visszaesés szélsőséges helyzeteiben. A munkanélküliség negatív hatásai drasztikusan érzékelhetők a recesszió idején, amikor a gazdasági aktivitás alacsony. A 2007-ben kezdődött recesszió erre is példát mutat.
Pl. Az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal szerint 2007 decemberében a bejelentett munkanélküliségi ráta 5% volt, és 2009 októberében 10% -ra emelkedett.
John Maynard Keynes brit közgazdász által kidolgozott keynesi gazdasági elmélet hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség ciklikus jellegű, és hangsúlyozza, hogy a kormány kormányzati beavatkozásai elengedhetetlenek a recesszió idején a munkanélküliség csökkentéséhez és ellenőrzéséhez.
01. ábra: A foglalkoztatás aránya országonként (2009-es adatok)
Mi az alulfoglalkoztatottság?
Alulfoglalkoztatottság akkor következik be, ha nincs összhangban a munkalehetőségek, valamint a készségek és az iskolai végzettség szintje. Az alulfoglalkoztatásnak két típusa van, nevezetesen a látható és a láthatatlan alulfoglalkoztatottság.
Látható alulfoglalkoztatottság
A látható alulfoglalkoztatottság magában foglalja azokat a munkavállalókat, akik kevesebb órát dolgoznak, mint az adott szakterületre jellemző. Gyakran részmunkaidőben vagy idénymunkában alkalmazzák őket, mivel nem képesek teljes munkaidőben elhelyezkedni, annak ellenére, hogy hajlandók és képesek több órát dolgozni. A vizuális alulfoglalkoztatottság kényelmesen mérhető.
Láthatatlan alulfoglalkoztatottság
A láthatatlan alulfoglalkoztatás magában foglalja a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat is, akik nem használják ki minden képességüket. Ez a fajta alulfoglalkoztatottság nem mérhető sikeresen, mivel egyes alkalmazottak maguk sem tudják, hogy képességeiket másutt jobban ki lehetne használni. A láthatatlan alulfoglalkoztatottság mérése érdekében átfogó gyakorlatot kell végezni, amely összehasonlítja a munkavállalók készségeit és munkaköri szerepeit.
Az alulfoglalkoztatás sok munkavállaló számára kiábrándító helyzet, mivel készségeiket nem használják ki, és a gazdaságból hiányoznak a kívánt foglalkoztatási lehetőségek. Ennek eredményeként számos magasan képzett és képzett alkalmazott elhagyja az országot, és más országokba vándorol jobb munkalehetőségek keresése céljából. Ezt „agyelszívásnak” nevezik, és ha ez jelentős mértékben bekövetkezik, az a gazdaság számára kedvezőtlen helyzetgé válik. Nigéria, India, Kína és Irán azok közé az országok közé tartozik, amelyek néhány éven keresztül magas szintű agymenéssel küzdenek.
Pl. Etiópia egy olyan ország, ahol az alulfoglalkoztatottság miatt a legnagyobb agyelszívás, és a munkavállalók 75% -a más országokba vándorolt az elmúlt 10 évben. Ennek eredményeként a szervezetek szinte minden területen szakképzett alkalmazottak toborzása előtt állnak.
Mi a különbség a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatás között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Munkanélküliség vs alulfoglalkoztatás |
|
| A munkanélküliség azt a gazdasági helyzetet jelenti, amelyben az aktívan munkát kereső egyén nem képes munkát találni. | Az alulfoglalkoztatottság olyan helyzet, amikor nincs összhangban a foglalkoztatási lehetőségek és a munkavállalók készségei és iskolai végzettsége. |
| Fő ok | |
| A termelési költségek növekedése és az összesített kereslet csökkenése a munkanélküliség fő oka. | Az alulfoglalkoztatottság fő oka a munkalehetőségek és a készségek és az iskolai végzettség elérhetősége közötti eltérés. |
| Intézkedés | |
| A munkanélküliséget a munkanélküliségi ráta alapján mérik. | Nincs külön intézkedés az alulfoglalkoztatottságra vonatkozóan, mivel a láthatatlan alulfoglalkoztatottságot nehéz mérni, ugyanakkor az agyelszívás felhasználható közvetetten az alulfoglalkoztatottság mérésére. |
| Ország példák | |
| Dél-Afrika, Görögország és Spanyolország azon országok közé tartozik, amelyekben az elmúlt években magas a munkanélküliségi ráta. | Etiópia, Nigéria, Irán, India példák azokra a nemzetekre, amelyeknél az alulfoglalkoztatottság következtében magas az agyelszívás. |
Összegzés - Munkanélküliség vs alulfoglalkoztatás
A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság közötti különbség azzal magyarázható, hogy az a gazdasági helyzet, amelyben az aktívan munkát kereső egyén nem tud munkát találni (munkanélküliség), és az a helyzet, amikor az egyének nem használják optimálisan képességeiket és végzettségüket a munkahelyükön (alulfoglalkoztatottság). A foglalkoztatási lehetőségek általában alacsonyak a fejlődő országokban, ezért sok ember a fejlett országokba vándorol a kedvező foglalkoztatási feltételek keresése céljából. Kormányzati politikának kell érvényben lennie annak biztosítása érdekében, hogy az ország egyedeit foglalkoztassák, és olyan munkákban is foglalkoztassák őket, amelyek képessé teszik őket képességeik és munkaképességük felhasználására a gazdasági teljesítmény előállításához.
