Kulcskülönbség - Retrovírus vs bakteriofág
A vírusok apró fertőző részecskék, amelyek csak egy élő szervezetben replikálódnak. Szinte minden élő szervezetet képesek megfertőzni, beleértve az állatokat, növényeket és baktériumokat is. Mikroszkopikus részecskék, amelyek fehérje kapszidokból és DNS vagy RNS genomból állnak. A vírus genomja lehet DNS vagy RNS, egyszálú vagy kétszálú, kör alakú vagy lineáris. A Baltimore osztályozási rendszer szerint a vírusok hét csoportba sorolhatók a birtokukban lévő genom típusa alapján. A retrovírus és a bakteriofág a vírus két fontos kategóriája. A legfontosabb különbség a retrovírus és a bakteriofág között az, hogy a retrovírus egy olyan víruscsoport, amely pozitív egyszálú RNS genomot tartalmaz és képes a DNS köztitermékén keresztül szaporodni, míg a bakteriofág baktériumfertőző vírus, amely vagy DNS, vagy RNS genomot tartalmaz.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a retrovírus
3. Mi a bakteriofág
4. Egymás mellett történő összehasonlítás - Retrovírus és bakteriofág
5. Összefoglalás
Mi az a retrovírus?
A retovírus egy olyan víruscsoport, amely pozitív értelemben vett egyszálú RNS genommal rendelkezik. A reverz transzkriptáz nevű enzimet tartalmazzák, és replikációjuk egy DNS köztiterméken keresztül történik. A köztes DNS termelődése a replikáció során egyedülálló e víruscsoport számára.
A fertőzés során a retrovírusok a gazdasejttel kapcsolódnak a vírusrészecske külső felületén elhelyezkedő specifikus glikoproteineken keresztül. Összeolvadnak a sejtmembránnal és belépnek a gazdasejtbe. A gazdasejt citoplazmájába való behatolás után a retrovírus reverz transzkripcióval írja át genomját kettős szálú DNS-be reverz transzkriptáz enzim alkalmazásával. Az új DNS integráz nevű enzim segítségével beépül a gazdasejt genomjába. Bár a fertőzés bekövetkezik, a gazdasejt nem képes felismerni a vírus DNS-ét az integráció után. Ennélfogva a gazda genom-replikációja során a vírusgenom megismétli és előállítja a szükséges fehérjéket a vírusrészecskék új másolatainak elkészítéséhez.
Az emberi immunhiányos vírus (HIV) és a humán T-sejtes leukémia vírus (HTLV) gyakori humán retrovírus. A HIV betegségsegélyt, a HTLV pedig leukémiát okoz.
Mivel a retrovírusok természetes módon képesek beilleszteni a vírusgenomot a gazdaszervezetekbe, a gént szállító rendszerekben használják a retrovírusokat, és a molekuláris biológia értékes kutatási eszközeinek tekintik őket.
01. ábra: HIV replikáció
Mi az a bakteriofág?
A bakteriofág (fág) egy vírus, amely egy adott baktériumban fertőz és terjed. Ők baktériumevőként is ismertek, mivel baktériumölő szerként hatnak. A bakteriofágokat Frederick W. Twort fedezte fel 1915-ben, és Felix d'Herelle 1917-ben bakteriofágoknak nevezte el. Ezek a legelterjedtebb vírusok a földön. Emellett egy genomból és egy fehérje kapszidból állnak. A bakteriofág genom lehet DNS vagy RNS. De a bakteriofágok túlnyomó része kettős szálú DNS-vírus.
A bakteriofágok specifikusak egy baktériumra vagy egy adott baktériumcsoportra. Nevüket a baktérium törzsével vagy az általuk megfertőzött fajokkal nevezik meg. Például az E colit megfertőző bakteriofágokat kolifágoknak nevezzük. Különböző formák vannak a bakteriofágokban. A bakteriofágok leggyakoribb alakja a fej és a farok alakja.
A bakteriofágoknak meg kell fertőzniük a gazdasejtet a szaporodás érdekében. Felszíni receptoraik segítségével szorosan kapcsolódnak a baktériumok sejtfalához, és genetikai anyagukat a gazdasejtbe fecskendezik. A bakteriofágok kétféle fertőzésen mehetnek keresztül, amelyeket lytikus és lizogén ciklusnak neveznek. A fág típusától függ. A lytikus ciklusban a bakteriofágok megfertőzik a baktériumokat, és lízissel gyorsan elpusztítják a gazdasejt baktérium sejtjét. A lizogén ciklusban a vírus genetikai anyaga integrálódik a baktériumok genomjához vagy plazmidjaihoz, és a gazdasejtben több-ezer generációig létezik anélkül, hogy elpusztítaná a gazda baktériumot.
A fágoknak különféle alkalmazásuk van a molekuláris biológiában. Antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozó baktériumtörzsek kezelésére szolgálnak. Használhatók specifikus baktériumok azonosítására a betegség diagnosztizálásakor is.
02. ábra: Bakteriofág fertőzés
Mi a különbség a retrovírus és a bakteriofág között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Retrovírus vs bakteriofág |
|
| A retrovírus egy víruscsoport, amely egyszálú RNS genomot tartalmaz. | A bakteriofág egy vírus, amely megfertőzi és szaporodik a baktériumok belsejében. |
| Fordított transzkriptáz jelenléte | |
| A retrovírus tartalmazza a reverz transzkriptáz nevű enzimet. | A bakteriofág nem tartalmaz reverz transzkriptázt. |
| A fordított átírás előfordulása | |
| A reverz transzkripció a vírus replikációja során következik be | A vírusreplikáció során fordított transzkripció nem következik be. |
| DNS köztitermék előállítása | |
| A retrovírusok a genom köztes DNS-másolatát termelik. | A bakteriofág nem termel DNS köztiterméket. |
Összegzés - Retrovírus vs bakteriofág
A retrovírus és a bakteriofág a vírusok két típusa. A retrovírus egy pozitív szenzusú egyszálú RNS genom vírusok csoportja, amely egy köztes DNS-n keresztül replikálódik. A bakteriofág egy vírus, amely baktériumokat támad meg és szaporodik baktériumok replikációs mechanizmusainak felhasználásával. A bakteriofágok a leggyakoribb vírusok a bioszférában, és lehetnek DNS- vagy RNS-genomok. Ez a különbség a retrovírus és a bakteriofág között.
