Fő különbség - nulla alapú költségvetés-tervezés és teljesítmény-költségvetés
A költségvetés fontos eszköz, amelyet a vállalatok és a kormányok használnak a jövő tervezésének segítésére. A költségvetés lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását, a teljesítmény értékelését és a jövőre vonatkozó korrekciós intézkedések megtételét. A legfontosabb különbség a nulla alapú költségvetés-tervezés és a teljesítmény-költségvetés között az, hogy míg a nulla alapú költségvetés-tervezés a számviteli időszak összes bevételének és költségének igazolásával valósul meg, a teljesítmény-költségvetés a hatékony forráselosztás érdekében figyelembe veszi az egységenkénti inputokat és outputokat.
TARTALOM
1. Áttekintés és a legfontosabb különbség
2. Mi a nulla alapú költségvetés-tervezés
3. Mi a teljesítmény-költségvetés
4. Egymás melletti összehasonlítás - Nulla alapú költségvetés-tervezés és teljesítmény-költségvetés
5. Összefoglalás
Mi az a nulla alapú költségvetés-tervezés?
Amikor a költségvetéseket minden új számviteli év összes bevételének és költségének becslésével és igazolásával készítik el, ezt a megközelítést nulla alapú költségvetés-tervezésnek nevezik. Ezzel a módszerrel a költségvetés előkészítése a semmiből indul, ahol a szervezeten belül minden funkciót megvizsgálnak a várható bevételek és költségek szempontjából. Ezek a költségvetések lehetnek magasabbak vagy alacsonyabbak az előző évi költségvetésnél. A nulla alapú költségvetés-tervezés jobban megfelel azoknak a magas növekedésű vállalatoknak, amelyek a növekedés kialakulásához szükséges stratégiákat alkalmazzák, mivel potenciális bevételeik és költségeik gyakran változnak.
A nulla alapú költségvetés-tervezés az utóbbi időben szintén nagy népszerűségre tett szert az üzleti környezet és a piac gyors változásának köszönhetően. Az inkrementális költségvetés azt feltételezi, hogy a jövő a múlt folytatása lesz; kérdéses azonban, hogy ez meglehetősen pontos-e. Az uralkodó év előrejelzései és eredményei drasztikusan változhatnak a következő évben. Ezért a vezetők a nulla alapú költségvetés-kezelést részesítik előnyben a tényleges költségvetés elkészítésénél.
Ez a megközelítés megköveteli a vezetőktől, hogy magyarázatot adjanak, és igazolják a következő év összes bevételét és költségét; így ez egy nagyon gazdaságközpontú módszer. A hulladék megszüntethető a nem értéknövelő tevékenységek azonosításával és megszüntetésével. Mivel minden évben új költségvetést készítenek, nagyon jól reagál az üzleti környezet változásaira.
A nulla alapú költségvetés előnyei ellenére ezeket nehéz elkészíteni és rendkívül időigényes, ahol az összes részleg felső vezetőinek magyarázatot kell adniuk a várt eredmények igazolására. A nulla alapú költségvetéseket kritizálják azért is, mert túlzottan a rövid távúságra összpontosítottak, ami a vezetőket a jövőt negatívan befolyásoló költségek csökkentésére csábítja.
Mi a teljesítmény-költségvetés?
A teljesítmény-költségvetés tükrözi az erőforrások bevitelét és a szolgáltatások kimenetét a szervezet minden egységéhez. Ezt a költségvetési típust a kormány általában arra használja, hogy megmutassa a kapcsolatot a nyilvánosság számára biztosított pénzeszközök és e szolgáltatások eredménye között. A teljesítmény-költségvetés megmutatja, hogy az alapok várhatóan hogyan válnak eredményekké, ezért gyakran a költségek ellenőrzésére, valamint a közszférában a teljesítmény és az értékteremtés növelésére irányuló szélesebb körű erőfeszítésekhez kapcsolódik.
Számos szervezet számos előnyt tapasztalt a teljesítmény-költségvetés használatából, nem utolsósorban abban, hogy ez a kormányon belül nagyobb hangsúlyt fektet az eredményekre. A folyamat a kormányzati célok és prioritások jobb megértését is biztosítja, valamint azt, hogy a különféle programok hogyan járulnak hozzá ezekhez. A kormányoknak számos programjuk és projektjük van, amelyekbe befektetni akarnak; a rendelkezésre álló források azonban szűkösek. Így a teljesítmény-költségvetés hatékonyan felhasználható az erőforrások tervezéséhez és elosztásához. Ez a megközelítés azonban gyakran túlzottan a célorientációra összpontosít, ezért kritikailag jelentősen kvantitatív jellegűek, és figyelmen kívül hagyják a minőségi tényezőket.
A teljesítmény-költségvetés típusai
Prezentációs teljesítmény-költségvetés
A teljesítményre vonatkozó információkat a költségvetési jelentések tartalmazzák.
Prezentációs teljesítmény-költségvetés
Az erőforrások elosztása a kapott eredmények alapján történik.
Teljesítményalapú költségvetés-tervezés
A források közvetetten kapcsolódnak a várható jövőbeli teljesítményhez.
1. ábra: A teljesítmény-költségvetéseket a kormányok széles körben használják pénzeszközök és egyéb források elosztására
Mi a különbség a nulla alapú költségvetés-tervezés és a teljesítmény-költségvetés között?
Különböző cikk a táblázat előtt
Nulla alapú költségvetés-tervezés és teljesítmény-költségvetés |
|
| A nulla alapú költségvetés-tervezés a könyvelési időszak összes bevételének és költségének igazolásával történik. | A teljesítmény-költségvetés a hatékony erőforrás-elosztás érdekében figyelembe veszi az egységenkénti inputokat és outputokat. |
| Használat | |
| A nulla alapú költségvetés-tervezés a vállalatok által kedvelt költségvetési rendszer. | A teljesítmény-költségvetést elsősorban a kormányok és az állami szektor szervezetei használják. |
| Fókusz | |
| A nulla alapú költségvetés-tervezés megkísérli elérni a költségcsökkentést és a jobb hatékonyságot azáltal, hogy az egyes számviteli időszakokra megtervezi a költségeket és a bevételeket. | A teljesítmény-költségvetés a hatékony erőforrás-allokációra összpontosít |
Összegzés - Nulla alapú költségvetés-tervezés és teljesítmény-költségvetés
A nulla alapú költségvetés-tervezés és a teljesítmény-költségvetés-tervezés kétféle költségvetés-tervezés, amelyet főként a magánszektor és az állami szektor szervezete használ. A nulla alapú költségvetés-tervezés és a teljesítmény-költségvetés fő különbsége abból áll, hogy a nulla alapú költségvetés-tervezés rugalmasan reagál a piaci változásokra az egyes elvárt eredmények körültekintő megtervezésével, és a teljesítmény-költségvetés-tervezés széles körben alkalmazott olyan helyzetekben, ahol elengedhetetlen a szűkös források hatékony elosztása.
