Kulcskülönbség - Természettörvény vs jogi pozitivizmus
A természetjog és a jogi pozitivizmus két gondolkodási iskola, amelyek ellentétes nézetekkel rendelkeznek a jog és az erkölcs kapcsolatáról. A természetjog azon az állásponton van, hogy a törvénynek tükröznie kell az erkölcsi érvelést, és erkölcsi renden kell alapulnia, míg a jogi pozitivizmus szerint nincs összefüggés a törvény és az erkölcsi rend között. A törvény és az erkölcs ezen ellentmondásos nézetei jelentik a legfontosabb különbséget a természetjog és a jogi pozitivizmus között.
Mi a természeti törvény?
A természeti törvények érvényességüket az erkölcsi rend és az ész okozzák, és azokon alapulnak, amelyekről úgy gondolják, hogy a közjó érdekeit szolgálják. Fontos megjegyezni azt is, hogy az emberi viselkedést irányító erkölcsi normák bizonyos mértékig az emberek eredendõ természetébõl és a világ természetébõl származnak. A természeti törvény szempontjából a jó törvény olyan törvény, amely ész és tapasztalat útján tükrözi a természetes erkölcsi rendet. Fontos megérteni azt is, hogy az erkölcsi szót itt nem vallási értelemben használjuk, hanem arra hivatkozik, hogy az érvelés és tapasztalat alapján meghatározzuk, mi a jó és mi a helyes.
A természetjogi filozófia története az ókori Görögországig vezethető vissza. Olyan filozófusok, mint Platón, Arisztotelész, Cicero, Aquinói, Gentili, Suárez stb., Ezt a természetjogi fogalmat használták filozófiájukban.
Aquinói Tamás (122–1274)
Mi a jogi pozitivizmus?
A jogi pozitivizmus egy elemző joggyakorlat, amelyet olyan jogi gondolkodók dolgoztak ki, mint Jeremy Bentham és John Austin. Ennek a koncepciónak az elméleti megalapozása az empirizmusra és a logikai pozitivizmusra vezethető vissza. Ezt történelmileg a természetjog ellentétes elméletének tekintik.
A jogi pozitivizmus azon a véleményen van, hogy a törvény forrásának az kellene lennie, hogy ezt a törvényt valamilyen társadalmilag elismert jogi hatóság létrehozza. Az a vélemény is, hogy nincs kapcsolat a törvény és az erkölcs között, mivel az erkölcsi ítéleteket nem lehet racionális érvekkel vagy bizonyítékokkal védeni vagy megalapozni. A jogi pozitivisták a jó törvényt annak a törvénynek tekintik, amelyet a megfelelő jogi hatóságok hoznak, követve a jogrendszer szabályait, eljárásait és korlátozásait.
Mi a különbség a természetjog és a jogi pozitivizmus között?
Történelem:
A természeti törvény az ókori Görögországra vezethető vissza.
Jogpozitivizmus nagyrészt alakult ki a 18 th 19 th században.
Erkölcsi rend:
A természeti törvény szerint a törvénynek tükröznie kell az erkölcsi rendet.
A jogi pozitivizmus szerint nincs összefüggés a törvény és az erkölcsi rend között.
Jó törvény:
A természeti törvény a jó törvényt annak a törvénynek tekinti, amely az értelem és a tapasztalat révén tükrözi a természetes erkölcsi rendet.
A jogi pozitivizmus a jó törvényt annak a törvénynek tekinti, amelyet megfelelő jogi hatóságok hoznak, követve a jogrendszer szabályait, eljárásait és korlátozásait.
Kép jóvoltából:
Blogtrepreneur „Jogi marok és nyitott törvénykönyv” (CC BY 2.0)
„Benozzo Gozzoli 004a”: Benozzo Gozzoli - A Yorck-projekt: 10 000 Meisterwerke der Malerei. DVD-ROM, 2002. ISBN 3936122202. Forgalmazza a DIRECTMEDIA Publishing GmbH (Public Domain) a Commons Wikimedia-n keresztül
